A két regény sajátos egybekötés: két oldalról olvasható.

 Az alexandriai könyvtár első könyvtárosa, Demetriosz, 2300 évvel halála után találkozik a túlvilágon magasodó Birtum-kastélyban Elena Demetrovával, aki semmire sem emlékszik elmúlt életéből. Eltűnik, ahogy vele együtt a színek az alvilágról, majd egy tölgyfa kérgén kirajzolódva kéri Demetrioszt, az újonnan felépült moziban, a Mnémoszüné-termekben Szent Erzsébet életét vetítse le először a közönségnek. Arisztotelész mester különös felbukkanásai, a Világi Báró üzelmei között, s az estélyek kavalkádjában Demetriosz mindent felforgatva igyekszik a válaszokat megkeresni, miért kell újra és újra emberként megszületnie és miért nem tud kilépni ebből a szüntelen körfogásból. 

Egy prágai padlás három embert összeköt a 20. században. Madeleine Holdberg ifjú francia írónő régiségkereskedéssel is foglalkozik: padlásokon kutat régi tárgyak után.  Európai körutazásra indul George papával. Eugénie Holson gazdag cseh családból származik, az első világháborúban minden fiútestvérét elveszítette. Az 1920-as években megismerkedik Dominiqe Dembeváry matematika professzorral, ő Budapestre viszi nászútra Kurstánszky báróné villájába. Vele Eguénie akaratlanul egy - sok ember halálával járó - arzénes gyilkosságsorozatot indít el. Megesküsznek, hogy törlesztenek ezért a világnak, s amikor elkezdődik a zsidóüldöztetés, Eugénie zsidó gyerekeket bújtat és védelmez.  Dembeváry Ottó, Eugénie ükunokája a 2000-es évek elején ismerkedik meg Füzesi Ilona zongoraművésszel, aki az egyik arzénes gyilkos asszony leszármazottja. Bár nem tud egyikük sem arról, őseik milyen döntéseket hoztak, mintha újra és újra elkövetnék ugyanazokat a hibákat. Csak a padlás hozhat gyógyulást a háború sebeire, ami nem poros történelem 2022-ben sem, a gyógyulás feladata az idő távolsága miatt sem évült el.