Kedves Olvasó, aki majd kezedben tartod ezt a könyvet! Gondolnád-e, hogy van egy közös vágy, amely ott van benned, ott a borítón látható, piros kabátos nőben, de a melletted álló férfiban és nőben is? És hinnéd, hogy ezért a valamiért képes lennél bármit megtenni? Emma, a szép, de félénk pszichológus úgy éli életét, mint egy árnyék, amely folyton a napra vágyik. Azonban tudja, hogy ha kimerészkedne saját aggodalmainak takarásából, talán ismét megsérülne, és azt aligha lenne képes még egyszer elviselni. Vajon kockáztasson, és nyisson ismét a világra? Lehet esélye egyszerre legyőzni önmagát és egy rettegett, titkos üldözőt is, hogy végül rátaláljon a boldogság? E könyv főhősének élete pár hónap alatt a feje tetejére áll: egyszerre jön a mindent elsöprő szerelem - és valaki, aki az életére tör.
De vajon melyik a félelmetesebb?

A huszadik század első felében született írások főszereplője a kutya. Hol
megrendítő, hol balladai-drámai, hol derűs történetek a magyar klasszikusok - Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Kóbor Tamás, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond,Babits Mihály, Nagy Lajos, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kóbor Tamás,Harsányi Zsolt, Csáth Géza, Hunyady Sándor, Szerb Antal, Bálint György - tollából.
A novellák egy része kötetben soha nem jelent meg, így irodalmi felfedezésnek számít.

Az ötvenes években játszódó történet egy különlegesen szép és tehetséges falusi lányról szól, aki a Színművészeti Főiskoláról egyenesen a cannes-i filmfesztiválra kerül első filmjével. Ezután egymást érik a főszerepek, és sikert sikerre halmoz. Lassanként az egész ország megismeri a nevét. A diploma megszerzése után vidéken kezdi színházi pályafutását, de hiába a hirtelen jött népszerűség, életében egyik csalódás éri a másikat. Első szerelme nős, ráadásul szoknyabolond, második egy világhírű francia mozisztár, aki csak futó kalandot keresett, a harmadik - egy fiatal rendező, akihez hozzá is megy feleségül -, szintén a női nem túlbuzgó imádója. Sok magányos év után végre elválik a férjétől és megismerkedik egy sebészorvossal, aki mellett - életében először - biztonságban érzi magát, és aki elhalmozza a szeretetével. Úgy tűnik, révbe ért. Csakhogy a férfi egyre féltékenyebben figyeli felesége pályáját és kollégáit, mert retteg, hogy elcsábítják tőle gyönyörű asszonyát.
Ezért ördögi tervet eszel ki...

A szivárvány a hétköznapok csodája, amely a végtelenbe vezet. Minden gyermek meg akarja érinteni, és sokan felnőttként is őrzik magukban ezt a vágyat.
A regény hősei egyrészt ettől a gyermeki vágytól indíttatva, másrészt kényszerítő körülmények hatására keresik-kutatják a titkot Erdélyből indulva, hogy aztán Európát keresztül-kasul bejárva visszatérjenek oda.
A földbirtokos Kendi Zsigmond a természettudományok bűvöletében fedezi fel a kora újkori Itália és Párizs pezsgő szellemi életét, hogy aztán a skót klánok háborúiból kiábrándulva rég elhagyott szülőföldjén próbáljon szerencsét: hátha visszaszerezheti elvesztett birtokát, megtalálhatja a boldogságát és rábukkanhat rég nem látott öccsére.
Fattyú fivére, Istenes Péter az ecsettel és a vászonnal jegyzi el magát egy életre, hogy aztán szembenézzen a színek nélküli világgal meg a kínzó kérdésekkel: boldogulhat-e egy művész a művészet nélkül, Itália után Kolozsvárott egyszerű polgárként, a hétköznapok szűkös korlátai közé zárva.

Maria Leitner Elisabeth, a Hitler-lány című regénye és más írásai a náci Németország hétköznapjait mutatják be. Olyan riporteri tapasztalatokra épít, melyeket a nemzetiszocialista Németországban gyűjtött össze. Ír az IG Farben méregkonyhájáról, a Solingenben kovácsolt fegyverekről, valamint a mostanság sokat emlegetett Martin Niemöller lelkészről. A rövid szövegekben, akár a kötet gerincét adó regényben is, hiteles és hatásos képet rajzol a nemzetiszocializmus mindennapi életéről.
A május 1-jei összejöveteleken megismerkedik Elisabeth Weber berlini cipőeladó és Erwin Dobbien SA-tag férfi. Mindketten lelkesednek a nemzetiszocialista mozgalom iránt. A szerelem első repedést kap, amikor Elisabeth terhes lesz, és Erwin az abortuszt javasolja. Elisabethet
és más fiatal nőket, köztük kolléganőjét, Gildát, munkaügyi táborba küldték, hogy ott szolgáljanak a Führer szellemében. Elisabeth kétségei ott egyre inkább erősödnek. Amikor Gilda öngyilkosságot követ el, felkelésre biztatja társait..
A regényt 1937-ben mutatták be először egy párizsi napilapban.
Maria Leitner  Budapesten nőtt fel,  Berlinben kezdte újságírói karrierjét, Az Est tudósítójaként. A kommün napjaiban öccseivel együtt kiállt a tanácsköztársaság mellett, utána menekülni kényszerült. Egyik testvére, János a Lékai nevet vette fel.
Miután 1933-ban Hitler hívei példátlan terrorhullámmal próbálták meg kiiktatni a politikai ellenfeleiket,  Leitner újra politikai menekült lett. Inkognitóban azért többször is visszatért Németországba, s újabb riportokkal folytatta sorozatát. Elgyengülve és szegényen halt meg Marseille-ben.

Hogyan lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula?
Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba?
Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József?
Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta?
Csak beszélgetőpartnere volt őfelségének Schratt Katalin vagy a kedvese?
Mi történt azon a titkos találkán, melyen Erzsébet mint Sárga dominó inkognitóban jelent meg?
Mi történt Andrássy és a császárné között, míg együtt hajóztak a Földközi-tengeren?
Igaza volt-e Rudolfnak, amikor azt hitte, hogy anyja az angol Middleton szeretője?
Ezekre és a császári család életének még sok izgalmas részletére derít fényt Szőgyén-Wittenbach Hubert színes, szórakoztató regénye. Ferenc József szerelmi ügyein kívül olvashatunk Erzsébet császárné titkairól, Vetsera Mária és Rudolf tragikus haláláról, valamint Chotek Zsófia és Ferenc Ferdinánd kapcsolatáról is.

A néhány év e elhunyt szerző mondta könyvéről: A II. világháború utáni években játszódó regény férfi főhőséről gyermekkori emlékem is van. Akkor Dunavecsén laktam, ahol hősöm járásbírósági tisztviselő volt, hétvégeken mozigépész. Egyszer megszólítottam, és elszakadt filmszalagot kértem tőle, hogy kurblis filmvetítőmmel lejátszhassam. Nagy boldogságomra felvitt a gépházba, és kaptam tőle kimaradt filmrészleteket, magyarázattal, hogyan ragasszam össze azokat. Az egyik hétvégén, bánatomra elmaradt az előadás, mert a gépész nyomtalanul eltűnt. A községben azt suttogták, hogy elvitte az ÁVH, mert a találmánya eladásáról nyugatiakkal tárgyalt. Az volt a szóbeszéd, hogy kémkedett. Egyesek szerint disszidált, mások az elfogásáról tudtak. Már felnőtt voltam, elfoglalt operatőr, de azért még mindig foglalkoztatott a rejtélyes eltűnés. Hosszú évekig kutattam, megismertem egy különös szerelem történetét. Az emléktöredékek alapján fogtam hozzá e regény írásához..

Aki elveszíti otthonát, hontalannak érzi magát. Beszűkül körülötte a világ, meghalnak a színek, nem találja Istenét, s rádöbben: élni annyi, mint naponta százszor meghalni. S mindegy, hogy két vagy négy lábon jár, egyetlen társa a kilátástalanság. És mégis.
Bár álmatlanul bámulja az éjfél sötétjét, vagy belevonyít a csillagporos éjszakába, reggelre lerázza gúnyájáról magányát, mert az életösztön ott dübörög mélyen a lelkében, egészen az utolsó pillanatig.....
A címlapon látható foxi boldog, kiegyensúlyozott kutya. Nem úgy, mint e regény keverék hőse, aki sok derűs, néha kacagtató, és sok megkapó, elgondolkodtató kalandját, élni akarását, tapasztalatait meséli el az olvasóknak.
"Ez a történet nem kódolt üzenet az utókornak,
s nem is tanmese. Életből merítve. Egy kicsit talán benne vagyunk mindannyian. Jó lenne hinni, hogy aki olvassa, szusszanásnyi időre ki tud szakadni a hétköznapok szorításából." A szerző

Az életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író.

A népszerű írónő új regénye Írországban játszódik. Főhőse, Dave McGallager, vérbeli belfasti, mégsem hisz az ír szabadság szent ügyében.. Egy hős apa fiaként, családi legendákon nevelkedve, robbantások és lövöldözések közepette sem kíván bosszút állni apja haláláért. Egy furcsa, váratlan szerelem új távlatokat nyit előtte. Julie Derwin Londonból érkezik, a balettintézet legígéretesebb növendéke. Mi közük lehet egymáshoz? A logika törvényei szerint semmi, az élet azonban egészen mást tartogat számukra, amit korábban gondolni sem mertek. A kötelességtudat, a családi hagyomány meg egy fekete autó azonban mindent megváltoztatnak egy ködös hajnalon. Sivár börtönévek következnek, s azután sincs Dave számára valódi szabadulás. Volt szerelme a sógornője lesz, a politika pedig minden eddiginél fojtogatóbban telepedik a családra. Nem marad más, mint beállni a sorba. S miközben egyre sötétebb időket élnek, Dave-ben megérlelődik az elhatározás: egy végső akció... A szabadságért és a jövőért azonban nagy árat kell fizetni. Az alagút végén azonban megcsillan a fény: új szerelem, egy ház a tengerparton, és Dave-ben lassan megfogalmazódik egy erőt adó gondolat: "Lelked az ördögnek el ne add soha..."

A történelmet fenyegető legveszedelmesebb fegyver a feledés. Volt egy pogrom Miskolcon, 1946-ban. Alig több mint egy évvel a második világháború után, azok után, hogy hatmillió zsidót, köztük háromszázezer magyart a nácik, a nyilasok, és az emberek közönye elpusztított. Az új forint megjelenése előtti napon történt. Hogy ki volt a felbujtó, ki szította az indulatokat, miért oltottak ki négy életet, kinek álltak érdekében a kegyetlen gyilkosságok azóta sem derült ki. Benedek István Gábor felkavaró regénye Pelle János történész tanulmányával ezt a sötét titkot igyekszik most megfejteni. Nincs könnyű dolguk, a végeredmény mindenesetre érdekes és fontos. Egy döntő lépés a feledés ellen.

Sophie a magyarok királynőjének, Sissinek a legfiatalabb és talán a legkedvesebb húga volt. Vadóc, életvidám teremtés, frissítően hatott egész környezetére. Kérője szép számmal akadt, fényes királyi udvarokból érkeztek. De Sophie szívét egy közrendű polgár, egy müncheni fotográfus nyerte el. Szerelmük azonban tragikus fordulatot vett. Az izgalmas regény élvezetes stílusban, színesen eleveníti meg a bajor udvar légkörét, s a kötöttségek ellen lázadó Sophie megrendítő sorsát.

Európa festői tájai a 19. század folyamán fájdalmas társadalmi, szociális és politikai átalakulások színteréül szolgáltak. Miközben forrongott a világ, a hatalmas Habsburg Birodalom császárnéjának, Ferenc József hitvesének lelkében is viharok dúltak. Az alig 16 évesen uralkodófeleséggé vált ártatlan, törékeny teremtés nem mindennapi életének mozzanatait, legtitkosabb gondolatait, érzéseit leghűségesebb társával, naplójával osztotta meg. A kora legszebb asszonyaként számon tartott császárné, a tiszta életet élő, igaztalanul mégis sokat rágalmazott magyarbarát asszony sohasem tudta megszokni az udvari élet képmutatását. Menekülésképpen bejárta, illetve -lovagolta szinte egész Európát. Bár eredeti naplója kérésére a tűz martaléka lett, a spanyol művészettörténész-írónő, Ángeles Caso jóvoltából most mégis a kezében tarthatja az olvasó. Írása hiteles korrajz, mindamellett rendkívül szórakoztató, izgalmas olvasmány is, amelynek aktualitását a  a Magyarországon töretlenül élő kultusza adja.

Izgalmas, drámai fordulatokban bővelkedő szerelmi történet, amelyből nem hiányzik az erotika, a gyilkosság, a misztikum és a humor sem. A regény a Filmszakadás folytatása változatos helyszíneken pereg, Dunavecsétől Londonon át, skóciai kitérővel, egészen Kaliforniáig és vissza, az 56-os forradalom idején a szabadságért harcoló magyari városokba: Mosonmagyaróvárra, Budapestre, majd újra Dunavecsére.
Sok ismert ember is feltűnik a filmszerű regényben. Az epizódsze...

"Nem tudom eldönteni, hogy könyvemet melyik műfajba soroljam. Dokumentumokat és szatírákat újraközlő, terjedelmes esszéregény született? Rekviem a pesti humorért? Emlék- és szellemidézés? Szabad a gazda. A szereplők egytől egyig a valódi nevükön szerepelnek. Hitelrontásért egyikük sem perelhet be, mert nincsenek az élők sorában. () Ahol tények nem álltak a rendelkezésemre, ott az emlékeimet idéztem fel, és rekonstruálni próbáltam az eseményeket. Valószínűleg nem tévedtem sokat.
Tabi László napjainkra elfelejtett szerző lett, írásait, könyveit nem adják ki, a darabjait nem játsszák. Életműve a legvidámabb barakk hangulatát javította. Ő volt a leghosszabb ideig főszerkesztője a fénykorában 650 ezer példányban megjelenő Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak.
Pelle János könyve - korabeli viccek, Tabi írásainak beépítésével - életre kelti a magyar humor 1945 utáni nagy nemzedékének (Gádor Béla, Darvas Szilárd, Kellér Dezső és mások) alkotó munkáját, s egy mára háttérbe szorult irodalmi műfajt, a humoreszket".(Pelle János)

Egy nagy múltú erdélyi bárócsalád, a Radnayak küzdenek a huszadik század sorsfordító eseményei közepette a család - de genere Gyana - fennmaradásáért, és egyben a saját boldogulásukért, boldogságukért. Az első világháború és a trianoni békeszerződés okozta veszteségeik formálják sorsukat eltérő módon, miközben életük, érzéseik és mindennapjaik elszakíthatatlanul egymásba fonódnak. Két szenvedélyes testvér, Zoltán és Sándor életében ugyanaz a két különleges asszony - a finom úrinő, Lili és a székely cselédlány, Mari - játssza a főszerepet. A valódi szereposztással és a szereplők közti kapcsolattal azonban senki sincs egészen tisztában, legkevésbé az érintettek maguk. Vajon milyen sors várhat rájuk és utódaikra a két világháborúban, a békeévekben, 1956 őszén, és azután? Egy biztos csak: a Radnay családnak fenn kell maradnia, és meg kell őriznie értékeit, hagyományait és magyarságát

A tavaly sikeres nagyregény, A Radnayak folytatása.
A Radnayak regénye 1963-ban ért véget egy új kezdet ígéretével, a folytatást, Radnay Zoltán dédunokáinak történetét ez a kötet meséli el.
Az ikreknek nincs könnyű dolguk, mert életüket, érzéseiket és talán még az álmaikat is nagyapáik hite, hagyományai, históriái határozzák meg. Sokáig úgy tűnik, nem lehet jövőjük, hiszen jelenük sincs, és csak a múltjuk biztos. Napjaik az öregek szentenciáira vannak felfűzve, és - ahogy Zsófi némi keserűséggel állapítja meg - olykor mintha nem is a saját sorsukat élnék.
A kor, amelyben születtek, a máé. Nagyot fordult a világ azóta, hogy Zoltán, Sándor és Gyula küzdöttek a magyarságukért, a birtokért és a családért. A Radnay-örökösöknek új helyszínen kell bizonyítaniuk, egy olyan szituációban, amelybe kényszerűségből csöppentek. Míg az előző kötetben Erdély, a kastély és a két világháború közötti magyar történelem adott keretet a család életének, négy generációval később egy magyarországi nagyváros lakótelepe a kiindulópont. A felnőttkor küszöbén álló ifjú Radnayak tudják ugyan, honnan jönnek, de sejtelmük sincs, hová tartanak. Lóri makacsul ragaszkodik a gyökereihez, míg Zsófi éppen ezektől szeretne elszakadni. Új utakat kell keresniük, felismerni azt, amelyik valóban az övék, és elvezet a célokhoz, amelyek a mában is méltóak a családhoz, de genere Gyana.

Cigány vagy. Na jó, félcigány. Milyen érzés, amikor nap mint nap a saját tanáraid szembesítenek ezzel? Milyen a villamoson a beszólásokat hallgatni? Milyen, amikor az etnikai hovatartozás bemocskolja, megöli a szerelmed?
Minden kamasz lázadó. Kiss Virág Santál is az. Ám neki komoly oka van a háborgásra. Cigányként, pontosabban félcigányként folyamatosan megkülönböztetik, megalázzák.
Az okos, ambiciózus, önbizalommal felvértezett Virág nem törődik bele, hogy a világ olyan, amilyen. Pontosan tudja, hogy nem a bőrszín dönti el, ki milyen ember. Kíméletlen gerillaháborúba kezd.

Igazi irodalmi felfedezés ez a magyarul eddig még soha meg nem jelent Habe-regény.
A nagyívű kortörténeti művet a méltán népszerű szerző a lerombolt Németországban, az 1945-47 között átélt események hatása alatt írta.
A középpontban két megszálló tiszt élményei állnak; emberiességük és közös meggyőződésük barátokká teszi őket.  Mindketten házasok, de hosszú időre Európába vezette őket a háború. Mindkét férfinek drámai szerelmeket hoz személyes sorsa, miközben kemény hadászati és politikai történetek részeseivé válnak.  A létfontosságú és izgalmas események révén a barátok felismerhetik, hová tartoznak: oda, ahol a legtöbbet tehetik.
„Hans Habe közismerten kiváló elbeszélő, aki minden könyvében saját sorsának bizonyos elemeit is feldolgozza. Ez a mű minden várakozásunkat felülmúlja.” Kölnische Rundschau

"Hegedűs a háztetőn. Őrülten hangzik, ugye? Pedig Anatevkában, ebben a mi kis eldugott falunkban mindnyájan hegedűsök vagyunk a háztetőn. Kellemes, egyszerű dallamot akarunk kicsalni a húrokból, de úgy, hogy közben ne törjük ki a nyakunkat. Nem könnyű. Kérdezhetnék: miért nem állunk odébb, ha itt ilyen nyaktörő mutatvány az élet? Mert Anatevka a mi otthonunk is. És mi óv meg bennünket a zuhanástól? Egy szóval megmondhatom: a hagyomány."

Nem túlzás azt állítani: a Hegedűs a háztetőnt mindenki ismeri. És bizonyára nagyon sokan elgondolkodtak már azon, mi történik a hősökkel az után, amikor már legördült a függöny? Hogy folytatódna a történet? Mi lesz a sorsa Tevje és Golde lányainak, a forradalmár Percsiknek, a szabó Mótelnek, amikor már el kellett hagyniuk Anatevkát, mert a hagyomány se óvta őket.
A regény - a Grammy-díjas énekesnő, Alexandra Silber műve - ezt meséli el hitelesen, drámai erővel. Percsik, Hódel szerelme, szibériai száműzetésbe kerül, s a lány elindul megkeresni őt. Sorsukat követi a regény - közben vissza-visszatekintve az elveszett otthonra és a testvérek életére is.
Megrázó regény egy amerikai szerzőtől, aki az orosz irodalom nagy hagyományait követi.

Egyszerre regény, kordokumentum és színes, egyéni stílusú olvasmány. Egy író műve. Egy íróé, aki 40 évig hallgatott. (Pontosabban: elhallgattatták). Előtte remek és sikeres mesekönyveket írt. A Pulimese, a Pöpöpapa és a kutyákok egy generáció gyermekeinek kedvence volt. Aztán megírta Azértse című könyvét, ezt a Magvető adta ki hatalmas példányszámban. Elkapkodták, a kamaszok bibliája lett. Új stílus, újfajta hang - mondta a kritikusok egy része. A többi meg kiátkozta. Kifúrta. Akkor váltott. Tévé, rádió, könyvkiadás... Kitalálta a később legendás Pityke őrmestert, nagy háborgások ellenére kiadta Lőwy Árpád disznó verseit, volt sorozata a tévében Szerelmese címmel. Mindez - vagyis maga a valóság - adja a muníciót az írói mondandóhoz: a tiltások természetrajzához, a kelet-európai kontraszelekcióhoz, mely egyszerű és örök: a jót bünteti, a rosszat jutalmazza! Horváth Gita sokáig Kertész Ákos felesége is volt, az író neki ajánlotta a Makra első kiadását, merthogy ő volt Vali, a hősnő. 1967-ben életre szóló barátságot kötött Göncz Árpád író-műfordítóval, későbbi köztársasági elnökkel, mindenki kedves nagypapájával, aki közben szerelmes lett bele, és a bulvársajtó sokáig csámcsogott kettejük "titkolt" kapcsolatán. Aztán egy nagy szerelem a talán legjelentősebb színházi rendezővel... Meg az Operett Színházzal.

Ez egy szótárjel: ~
Csak azért mondjuk, hogy a kedves olvasó ne lepődjön meg, ha sok ilyet talál: ~
Lexikonokban, szótárakban a szócikkek címszavait csak egyszer írják ki teljesen, azután már végig a kezdőbetűvel és a ~ jellel rövidítik az ismétlődő kifejezéseket.
A T. Olvasó vegye úgy, hogy szótárt olvas. Vagy tudja be a szerző lustaságának. Vagy azon apró játékosságok egyikének, amelyek ebben a retrószótárban fölfedezhetők.
Az öt évvel korábbi könyvhöz képest megduplázódott a címszavak mennyisége. A múltról (régebbi átkosokról) szólnak ironikusan, játékosan, személyes emlékek sokaságával - a múlt század ötvenes-hetvenes évek eseményeiről, alakjairól, tárgyairól, amelyekre a fiatalabbak (a többség) nem emlékezhetnek, az idősebbek pedig visszamosolyoghatnak rá.
Idősnek-fiatalnak szórakoztató, bármennyire szubjektív is ez az öt évvel ezelőttihez képest duplájára nőtt szótár, melynek számos szócikkét a 168 Óra is közölte.

Ennek a regénynek nem sok köze van a mai hajléktalan-problémákhoz.
Vagy mégis?
Évekig írtam, mert valahogy sosem tudtam a végére jutni - a főhős nem engedte. Se így, se úgy...
Ezért hát - bár most befejeztem - a történetnek nincs igazán vége.
A hősöm (hős? ugyan!) hajléktalan, aki igencsak megismeri a szállók, az utca, az aluljárók, a piac életét. De mégse igazi hajléktalan, mert ő egy laza fél-értelmiségi, aki mindig érzi, hogy egyszer majd talpra áll.
Hogy hogyan sikerül, arról szól ez a történet, afféle kópéregény a huszonegyedik század első éveiből. (A szerző)

A szüleink bennünk vannak. Akkor is, ha egész életünkben küzdöttünk ez ellen.
Megrendítő regény egy, a soá elől menekült család sorsáról. Sarah és Ariel nem szabadulhat szörnyű múltjától. A fiuk, Julien körül forog az életük, akinek helyettük kellene teher nélküli életet élni de ez nem sikerül. Julien elhagyja a tettesek hazáját, Párizsba megy, ahol színházi rendezőként dolgozik. A családját sújtó katasztrófa azonban neki is elviselhetetlen terhet jelent. Minden fájdalom ellenére csak a szülei halála után adódik lehetősége az újrakezdésre feleségül veszi Perlát, és megszületik a gyerekük. Julien ehhez a gyerekhez fordul, hogy megmentse a halottakat a feledéstől mert nincs nulladik óra. Sem az áldozatok, sem a tettesek számára. Egy éjszakán át a fia ágyánál virrasztva meséli el szülei történetét. Beszámolójából kaddis, halotti ima lesz, amivel megpróbálja megtörni családja hallgatását és meg akarja szabadítani a túlélőket rémálmaiktól.

Michel Friedman 1956-ban született Párizsban, lengyel-zsidó családban. Szülei a holokauszt túlélői, rajta voltak Schindler listáján. Friedman 1965 óta Frankfurt am Main-ban él, ügyvéd, politikus, televíziós moderátor és publicista.

Ebben a könyvben vannak új és régi írások.
Vannak olyanok, amelyek már korábbi könyveimben is felbukkantak, és olyanok is, amelyek eddig még soha sehol nem jelentek meg. Nem akartam két bőrt lehúzni egy rókáról - manapság nem is érdemes, nem fizetik olyan jól az irodalmat. Sőt, sehogy sem fizetik.
Hogy néhány régebbi, már publikált írásomat is beleszerkesztettem e könyvecskébe, annak egyetlen oka az: nagyon ideillenek. Ebbe a szerkezetbe - talán érezni fogják az olvasók is.
Az ajánlás I. M. Ö. I. nem megfejthetetlen rejtély. Egyik mesterem emlékének szól. Akitől tanultam, de akit nem lehet utolérni egy-kétpercesekben. (K. J.)

1922-t írunk. Egy kislány naplót kap. Ez az utolsó ajándék, amit az édesapja adhat neki. Radnay Krisztina azonban ki sem nyitja a címeres könyvecskét, ahogy arra sem hajlandó, hogy szófogadó, illedelmes úri árvaként viselkedjék. Különös, kíváncsi fiatal nővé serdül Lexi kuzin szárnyai alatt, akiről annyi mindent suttognak a háta mögött. És ahogy Lexitől tanulta, nem hagyja, hogy eltérítsék a szándékaitól, bármilyen szokatlanok, vagy éppen botrányosak azok. Kisiklik nagybátyja, a gazember Méri kezei közül, szembeszegül az örökké dühöngő Zoltánnal, és fittyet hány a társasági konvenciókra. Örök lázadóként és kívülállóként éli a huszadik századot.
Lehet-e egy Radnay lány színésznő? Élhet-e egy olyan férj mellett, akihez sem fizikai, sem érzelmi köze nincs, miközben a nagyvilág tárt karokkal várja?

Minden harmadik kedden találkoznak egy diszkrét panzióban. Egy negyven körüli férjes asszony, és egy ugyancsak házas férfi. Nincs szó közöttük szerelemről, csak titkos találkákról, jóleső, a hétköznapokat elviselhetőbbé tevő szexről. Látszólag. Mert a másik idősíkban rettentő történések is fölsejlenek. Az asszonynak egy balesetben meghalt a kislánya. A férjének van egy harminc éve tartó szerelmi kapcsolata. A férj a sokszor depresszióba eső feleségét egy pszichológusnőhöz küldi. Ám sok-sok mély beszélgetés után itt éri a legsúlyosabb csalódás

Egy cinikus és elsötétedett humorú huszonéves fiú keresi múltjának hiányzó kirakódarabkáit egy bizarr világot képviselő főiskolán, a mozgássérültek kalimpáló, vagy épp lebénult végtagjainak rengetegében. A helyszín Budapest, rétek és padok, egy darufülke, na és persze az Intézet, ahol a nap huszonnégy órájában terézanyáskodnak és szélmalomharcolnak tanárnők és antinők a mozgássérült gyerekek testi és lelki üdvéért. Miért akar belemászni e tabuvilágba Kristóf, miért tesz tönkre maga körül mindent és mindenkit, megalázva és meggyűlölve e világ legártatlanabbjait is? Hogy jön a képbe a tengelye körül forgó nyúl; Petike, akit addig nem néznek indiánnak; a napraforgós vangógkép a tányér tejbegríz felett; vagy mondjuk a bölcsőbe fojtott kisbaba? Nagyon is összefügg minden, mint az idegsejtek szinapszisai, melyeket Kristófnak is újra kell építenie, hogy ő is megtanulhasson először járókerettel, majd két bottal, végül önállóan járni.

Az apró, fekete szőrgombóc, Nasi kutya eredetileg ölebnek indult. Balszerencséjére idővel loncsos korccsá cseperedett, de legyőzhetetlen szeretetvágyának köszönhetően sosem maradt hosszabb ideig egyedül. Nem sokkal születése után ellopták félig-meddig lumpen gazdáitól. Első saját gazdája, egy tetszeni vágyó szingli lány vásárolta meg a tolvajtól. Miközben kedvence szép kishattyúból rút kacsává változott, a lány próbálta elfogadni, de lélekben eltávolodott tőle. A kutya egy peremhelyzetben élő idős párhoz került. Amikor az ő ingatag egzisztenciájuk megsemmisült, Nasi élete is veszélyben forgott. Mentett kutya lett, régi gazdája kis híján újra magához vette, majd egy vargabetűvel rátalált végleges családjára.

Noé, miután hajnalban meghallotta az Úr szózatát, mely szerint egyes egyedül ő és családja lehet az emberiség bűneiért járó népirtás túlélője, elballagott a házától kiáltásnyira meredező sziklaszirthez. Sehogy sem értette, miért ő lett a kiválasztott, aki kegyelmet talála az Úr előtt.
A Teremtő parancsba adta a bárka megépítését, pedig ha tudott teremteni napot, holdat, földet, csillagokat, miért ne tudna bárminő vízi járművet?
Noénak még fiaival, azok asszonyaival és nem utolsósorban feleségével, Cipórával is zöldágra kell vergődnie.
Kik jöhetnek a bárkába? Noé a befogadás és a kirekesztés módszerével él.
A hajózás során az emberi nyelven beszélő állatok közül egyesek újraelosztást
követelnek, uralkodnának a többségen, de emberükre, azaz állatukra akadnak.
Mire a bárka megfeneklik, kiderül a túlélés titka: az egyetértés és az együttműködés.
Gyárfás Endre bárka-regénye bibliai, ám ironikus hangnemben meséli el Noé nagyon is emberi történetét.

Anna, a fiatal színésznő a kilencvenes években, pár hét ismeretség után követi Svájcba új szerelmét, a jóval idősebb Miklóst, így menekülve önző anyjától és pszichés zavarokkal küzdő húgától. Azt gondolja, végre megállapodott és nyugodt, élete lesz, holott igazán csak most kallódik el. Miklós, aki másokkal megnyerő, humoros és kedves, egy idő után hanyagolja feleségét, agresszív lesz és önző.
Amikor végre megérti, hogy élete zátonyra futott, Anna Afrikába utazik. Ráébred, hogy ott szeretne élni és másokon segíteni. Egy új szerelem is felbukkan, de vajon túl tudja-e tenni magát kudarcain, tud-e újra bízni valakiben? Be tud-e illeszkedni a fekete földrészen, ha Svájcban nem volt képes? El tudja-e viselni őt új szerelme, aki nem ismeri pontosan a múltját? Anna utazásai közben fokozatosan közelebb kerül a saját lelkéhez. Mauritánia és Szenegál megismerésével egyre inkább saját magát fedezi fel.
Az önkeresés regénye ez a mű.

"Szüleim kétkezi munkások voltak; az első szellemi foglalkozású vagyok a családban. Hatéves koromban megtanultam olvasni, azóta minden lényeges kérdésre a könyvekben keresem a választ. Így sokszor tévedtem zsákutcába. Erre a legsúlyosabb példa: olvasmányélményeim hatására lettem újságíró. Amikor 1957-ben fölmondtak a forradalom alatt megjelent írásaim miatt, már tudtam: valamit félreértettem. Rövid ideig vásározó kiskereskedő voltam, ám ahhoz nem értvén, megbuktam."
A posztumusz novelláskötet szépírói oldaláról mutatja be a nemrég elhunyt Táncsics Mihály- és Balogh Rudolf-díjas újságíró-szerkesztő-fotótörténészt.