1965 tavaszán Európát lázba hozta Claude Barma filmsorozata, Juliette Grecóval a főszerepben.  A film még mindig sokak emlékezetében él, mint a legnépszerűbb misztikus tévésorozat. Számos alkalommal újra műsorra tűzték és vetítik ma is. Kicsoda Belphegor? Elsősorban moábita isten, akinek a Phegor-hegyen (a mai Jordániában) hódoltak erkölcstelen módon. Ma a franciáknak egy televíziós sorozat - pontosabban már kettő. Az elsőt, a hatvanötöst 1989-ben a Louvre piramisának felavatására kissé korszerűsítették, és tizedik évfordulójára újra vetítették, 1999 áprilisában. A nézőtér zsúfolt volt: Belphegor még mindig sikert arat. És a fantom 2001-ben visszatért a képernyőre, a Sophie Marceau főszereplésével készült új változatot a magyar nézők is csillagos ötösre értékelték. A regényben akár egy kalandfilm-sorozatban, az események egyre sűrűbben követik egymást, a feszültség fejezetről-fejezetre nő, az olvasó alig várja, hogy előbbre jusson és megtudja a titkot.

"A lépések egészen a közelében hangzottak; az ismeretlen támadó már csak pár méternyire lehetett tőle. Végül borzadva érezte, hogy a sötétben kinyúlik egy kar, és óvatosan végigtapogatja kezét, karját, vállát, nyakát."
Az angol iskola volt diákja, amatőr módjára nyomoz több haláleset után. Egy tanulóra álmában rázuhan egy gázcső. Bátyja szörnyethal egy üres medencében. Egy tanár a szobájában öngyilkos lesz. Lehetséges, hogy ugyanabban a bentlakásos iskolában mindhárman véletlennek tetsző körülmények között veszítik el életüket? Vagy talán gyilkosságok történtek az iskolában?
A szerző meseszövése páratlan, érdekes és izgalmas. Egyetlen pillanatra sem hagy tévhitben. Lenyűgöző, hogyan oldja meg az oldalról oldalra egyre bonyolódóbb kérdéseket.
A klasszikus detektívtörténetekre jellemző módon a rejtély csak az utolsó oldalakon oldódik meg.

Egy milliomos esküvője délelőttjén nyomtalanul eltűnik, s vele, érintetlen széfjéből egymillió font is. Talán a London-szerte keresett zsaroló áll a bűnesetek hátterében, aki persze egyáltalán nem „dilettáns”, de ezzel, és számos más trükkel próbálja a rendőrséget hamis nyomra terelni. Az ügyben az eltűnt férfi barátja, a Scotland Yard felügyelője nyomoz, aki hamarosan rájön, hogy az események hátterében a milliomos menyasszonya áll… Az egymást gyorsan követő, meghökkentő események során az angol társadalom elitjének rejtett bűnei, a modern élet visszásságai is napvilágra kerülnek

Egy őrült vénember - mellesleg kilencszeres gyilkos - megszökik az Igazságügyi Elmegyógyintézetből. Egy fiatal lány állást vállal egy különös tengerparti kastélyszállodában. Egy olasz szépfiú - amúgy a londoni alvilág egyik vezére - a szerelmével üldözi, és ez lesz a veszte. Az Államügyészség karizmatikus nyomozója sok mindent tud, de azt még ő sem sejti, miféle borzalmak várnak hőseinkre. Az olvasó is csupa rejtéllyel találja magát szemben. Kicsodák a Könnyek Házának titokzatos lakói? Hol bujkál az öreg Flack? Kik rabolták el a Nemzeti Bank aranyszállítmányát? Mit rejtenek a szálloda nyirkos kazamatái? Hová tűnt a Scotland Yard detektívje? És Margaret Belman? Nem kell aggódni: a végén minden kiderül. De izgulni azért lehet és kell is az elejétől fogva. A végkifejlet pedig olyan megrázó, akár egy földrengés!

Nellie Bly elfogadja Verne kihívását, hogy megdöntse Phileas Fogg rekordját, és kevesebb mint nyolcvan nap alatt körbeutazza a Földet. A feladatot teljesíti, a távot hetvenkét nap alatt teszi meg. Ám az útról írt hivatalos beszámolójából kimarad egy hátborzongató esemény Port Said nyüzsgő kikötőjében Nellie egy rejtélyes haláleset szemtanúja lesz. Tudtán kívül nemzetközi bonyodalom közepébe csöppen, s ez őt magát is a gyilkos céltáblájává teszi. A luxushajó fedélzetén, mely Nellie-t a Fáraók Földjéről a mesés Keletre viszi, a világ legnevesebb mágusai utaznak, s olyan ünnepelt hírességek, mint Sarah Bernhard vagy Frederick Selous, korának ismert felfedezője, Indiana Jones figurájának ihletője.
Gyilkos lopakodik a fedélzeten, miközben a mágusok bűbájt űznek, s megidézik a holtakat; Nellie pedig rájön, hogy az Egyiptomban kezdődő halálos összeesküvés átfogja az egész világot.

Párizs 1889. A Világkiállítás területén már áll Eiffel lenyűgöző tornya, szenzációs látványosságok, az ipar, a technika vadonatúj vívmányai bűvölik el a nagyérdeműt.
Ám egy rejtélyes gyilkos lopakodik a Fény városának utcáin, s lakóit pestisjárvány tizedeli. Nellie Bly-nak, a világ első oknyomozó újságírónőjének meggyőződése, hogy a gyilkosságok kapcsolatban állnak a járvánnyal, és elhatározza, hogy véget vet mindkettőnek. Szövetkezik a zseniális fantáziájú Vernével, az intelligens és szégyentelen Oscar Wilde-dal és a történelem legnagyobb mikrobavadászával, Louis Pasteurrel, hogy együtt megoldják az évszázad bűntényét.

Wallace, a kalandos regényirodalom nagy alakja hosszú évekig katonáskodott Afrikában. Ekkoriban vetette papírra pályafutásának gyöngyeit: az Afrika-történeteket. Élesen megrajzolt jelenetekben írt pompás felnőttmesék ezek a hajdani gyarmati életről. Szereplői a gyermeklelkületű, játékos, naiv, együgyűen ravasz, de néha kegyetlen bennszülöttek. Wallace ebben a kötetben Tibbets hadnagy - azaz Csontos - kalandjait meséli el. A szeles, tudásszomjában mindig új és új élményt kereső fiatal katonát szerencséje vagy szerencsétlensége sodorja örökös vidám kalandok felé, amelyekből sokszor csak élete kockáztatásával menekül meg. A könyvben felbukkannak régi ismerőseink is, Wallace Afrika-történeteinek állandó szereplői: Bosambo, a világirodalom egyik legszerencsésebben megrajzolt fekete figurája, a törzsfőnök aki vaskézzel nevel férfiakat a gyáva ochorikból, Hamilton kapitány, Csontos megértő felettese és Sanders, a gyarmat kormányzója. A történeteket Wallace utolérhetetlen derűje és kedves humora szövi át.

„A MÁGIA ÉS ÉN… Ha tudnád, mennyire gyűlölöm! Megbélyegez, gúzsba köt, mégis megkísért és vonz. Ha tehetné, megölne, de nem bír velem. Nem bírunk egymással, hát megtanultunk élni egymás mellett. Elviseljük, használjuk és kihasználjuk a másikat. Én a mágiát, a mágia engem. A vér átka ez. Néha úgy teszek, mintha olyan lennék, mint mások. Mint Taras vagy az öcséd. Étel, ital, nők, aztán végül kikötök egy asszony mellett, lesz családom… Eljátszom a gondolattal, hogy ennyi az életem. Aztán rá kell ébrednem, hogy ostobaság az egész. Semmim sincs, csak a mágia, amit vagy az uralmam alá hajtok, vagy felfal” – magyarázza savanyúan a mestermágus, Keriak Roún, a thaino, ahogy hűséges sötételf tanítványa szólítja mélységes tisztelettel és csodálattal. De vajon ekkora hatalom és tehetség birtokában miért a keserűség, és hol marad a diadal? A kérdésre választ talál az olvasó a fordulatos, rendkívüli kalandokat felsorakoztató regény lapjain.
A Radnayak, a Krisztina bárónő és más sikeres nagyregények szerzője, Varga-Körtvélyes Zsuzsanna ezúttal - a műfajhoz illően fantázianevet választva - a szó szoros értelmében varázslatos mítoszt teremtett.

Ha tetszik, sci-fi, ha tetszik: horror.
Szinte hihetetlen, de minden idők egyik legsikeresebb fantasztikus regénye, a műfaj(ok) alapműve igen régen nem jelent meg könyv alakban.
Pedig nagyon is érdemes rá.
A nagy angol író fantasztikus históriája kíméletlen társadalomkritika és egyben komoly tanulság a mai ember számára is. Szükségképpen szembe kell fordulnia az emberekkel, bűnözővé kell válnia annak, aki teljesen egyedül valami rendkívüli felfedezésre jutott? Griffin, a zseniális vegyész jóval megelőzi korát, így hát a nehézkes gondolkodású, maradi kortársakat nem elismeréssel és tisztelettel, hanem félelemmel és gyűlölettel tölti meg. Lebilincselően izgalmas, életre-halálra menő küzdelme történetét elgondolkozva teszi le az olvasó.   

 

Ha egy magándetektív kikapcsolódásra vágyva, egy csendes vidéki szállodába utazik, valószínűleg sem csendes, sem nyugalmas napok nem várnak rá… Természetesen Asbjörn Krag magándetektívvel is ez történik. Első szállodai sétáján a hotelt övező csöndes erdőben két gyanús külsejű alakba botlik, akik egy csinos, fiatal hölgyet inzultálnak az elhagyatott erdei ösvényen. A detektív a hölgy segítségére siet, aki az izgalomtól Krag karjaiba omlik. Ám lehet, hogy az elgyöngülés nem valódi, és a hölgy kedvessége tévútra vezeti derék detektívünket. Később furcsa dolgok bukkannak fel, és Krag detektív többször botlik a különös erdei alakok útjába, olykor hullák társaságában. A történetet tovább bonyolítja, hogy a csinos hölgy férjét, a koppenhágai földhitel bank igazgatóját egy rejtélyes telefonhívás elcsalja felesége mellől, aki így egyedül marad a magányos erdei lakban.

Ne vezessük félre az olvasót: ezek bizony „ponyvaregények”.
A két világháború közötti magyar ponyvakiadás egyik érdekes és népszerű sorozata volt a Világvárosi regények. Legfőbb „védjegye” a 64 oldalas kis füzeteknek az volt, hogy - ellentétben a szokással, a közönség igényével - nem használt külföldi, angolszász álneveket. Mindvégig nyíltan hirdette, hogy ez magyar írók által írt, budapesti sorozat.
A fiatalon elhunyt Aszlányi Károlynak sok kisregénye látott napvilágot a Világvárosi Regények között.  Ez a kis könyv közülük mutat be kettőt: két könnyed, szórakoztató detektívtörténetet.

    

Ha klasszikus rejtélyregényt keres egy okos és kulturált    detektívvel, akkor S. S. Van Dine Sárkány-tavi gyilkossági estét  biztosan élvezni fogja.
Ebben a könyvben az író állandó hősét, Philo Vance-t  követheti, amint megfejti egy színész eltűnésének titkát, egy
átkozott tóban. Közben megismerheti az ősi legendákat, a modern tudományt és az emberi pszichológiát. A sárkánygyilkossági ügy Van Dine egyik legnépszerűbb és legizgalmasabb regénye, amely mint egy jó rejtvény, elejétől a végéig találgatásra késztet.
Tessék tippelni: gyilkosság vagy baleset?

 

Hasonló címekkel sokszor találkozhatott már a magyar olvasó Philip Vandenbergtől Ráth Végh Istvánig, de ez az alapmű, amely - bár közel száz éve született – ugyanolyan lebilincselően pergő és olvasmányos, mint modernebb utódai. Az egyiptológus dr. Philipp Bechtold feleségével megyEgyiptomba, kutatási céllal. Velük egy időben egy német-amerikai milliomos is tartózkodik a Királyok Völgyében. Ő akar első lenni, aki megtalálja és felnyitja Sesong fáraó még feltáratlan sírját. Az expedíció híre ...

A nevelőszülőknél felnőtt Lois Margareta Reddle-t munkahelyéről hivatalos iratokkal a Telsbury női börtönbe küldik. Az udvaron sétáló rabok között felfigyel egy nőre, akit különös körülmények között gyilkosságért ítéltek el. Az igazgató elbeszéléséből rádöbben, hogy az asszony nem más, mint az ő sosem látott édesanyja. Elhatározza, hogy mindenképpen bebizonyítja ártatlanságát. Közben új állásajánlatot kap: Moron grófnő titkárnőként kívánja alkalmazni. Lois beköltözik a grófnő palotájába, és ettől kezdve különös dolgok történnek körülötte. Egy autó kis híján halálra gázolja, egy ismeretlen csokoládét küld neki, melyet aztán éjjel valaki ellop a szobájából. Lois rádöbben, hogy valaki meg akarja ölni .

1947. április 3-án délután, öt óra előtt pár perccel a Párizsi Nagyáruház alkalmazottja lement az alagsorba, hogy az ott lévő villanycsengővel jelezze a zárórát. Mielőtt a kapcsolótáblához ért volna, találkozott egy ballonkabátos, erős termetű ismeretlennel, akinek mintha vizes lett volna a kabátja. Az illető az áruházba vezető lépcsőn felsietve azt mondta, hogy az illemhelyet keresi. A gépész elemlámpájának fénye közben a padlóra vetült. Egy fiatal nő feküdt ott meztelen alsótesttel, véres fejjel.
A hírhedett Hekus Dönci elfogása után megszökött az őt kihallgató ügyészektől, és törött lábbal menekült sokáig, míg végleg el nem fogták.
A hódító gyilkos az előző, A betörő és a dizőz című könyv testvérkötete. A filmszerűen pergő regényben feltűnnek az akkori politikai élet ismert személyiségei is.