A szerzőről:
 A költőnő Svájcban él, ott végzett egyetemet. Két verseskötete és egy regénye jelent meg kiadónknál: Sivatagi szél.

A szerzőről:
   1961-től operatőr a Magyar Televízióban . 11991–2006 között a Szent István Egyetem kommunikáció szak tanára volt, 2005 óta címzetes egyetemi tanár. 1996–2003 között a Magyar Televízió külső munkatársa volt.
Vezető operatőre volt számos vetélkedőnek, ismeretterjesztő sorozatnak, zenés műsornak, kb. 50 tévéjátéknak, tv-filmnek, kb. 100 dokumentumfilmnek. Új video- és filmtrükkeljárásokat dolgozott ki. 1984-ben új fotótrükköt dolgozott ki, az RM-eljárást. Balázs Béla-díjas.
Több könyve jelent meg, két regénye megjelenését még megélte.

Grammy-díjas amerikai énekes, színésznő, író és oktató. A
Broadway-n , a londoni West Enden , tévéműsorokban és a filmekben szerepel. Színpadi szerepei közül kiemelkedett Laura Fairlie megformálása Londonban a The Woman in White-ban (2005), játszott a Broadway-n a West Side Story ban és a Kiss me Kate- ben, alakította Hódelt és Ceitelt is a Hegedűs a háztetőn- ben.
Első regénye az orosz irodalom legjobb hagyományait idéző mű.

A szerzőről:
A német szerző évekkel korábban már megjelentetett egy nyakkendőkről szóló könyvet (Nyakkendők - A nyakkendőkötés titkai), mely Magyarországon is több kiadásban fogyott el. Maga is szenvedélyes nyakkendőviselő, aki megbízható szakértelemmel avatja be olvasóját a nyakkendőkötés-, viselés rejtelmeibe.

A szerzőről:
 Claude Anet (1868-1931) a XX. század első felének népszerű francia írója volt, több könyve (A tulsó parton, Ariane, az orosz diáklány, És reng a föld) magyarul is megjelent. Érdekes, hogy ezt a regényét eddig nem fordították le, holott több film is készült belőle: először 1936-ban Danielle Darieux-vel és Charles Boyer-vel, később Audrey Hepburnnel és Mel Ferrerrel, legutóbb pedig Catherine Deneuve és Omar Shariff főszereplésével.

A szerzőről:
"...Visszatértem városkámba és komolyan hozzáláttam, hogy jiddisül írjak. Egy új világ tárult fel előttem. A képek maguktól rajzolódtak ki és öltöttek testet szemeim előtt, fáradság nélkül folytak a szavak tollamból. A kész vázlatokat beküldtem Pereznek, de választ nem kaptam. A «városkában» nem volt többé maradásom, - valami odahúzott új ismerőseimhez, Varsóba. Századfordulókor szüleimhez utaztam, hogy búcsút vegyek tőlük és röviddel rá Varsóba költöztem szerencsét próbálni.
Az egyik szombat délután megint szívdobogva álltam Perez előtt. Ez alkalommal egy jiddis nyelven írt gyermektörténetemet olvastam fel. Megtetszett neki és beajánlotta «A jid» szerkesztőjének. Megkaptam az első honoráriumot, hét rubelt (amit új barátaimmal legott felosztottunk egymás között) - és író voltam.

(Nyugat, 1932)

A szerzőről:

Aszlányi Károly (1908-1938)  valójában az egykor Orsovával szemben fekvő Duna-szigeten, Ada Kaleh-n látta meg a napvilágot. Nagybecskereken tanult. Élt Bécsben és Németországban, Dániában zeneiskolába is járt. A Sporthírlap belső munkatársa is volt.
1927-ben A hóember című írásával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán.
Az író halála sem pontosan az ismert helyszínen történt, hanem a Doroghoz közeli 57. kilométerkő mellett, ahol autóvezetés közben, hogy megmentsen egy az úton átszaladó gyermeket, elrántotta a kormányt, egy fának szaladt és szörnyethalt.

 A szerzőről:

 Ákody Zsuzsa államigazgatási - ezen belül menekültügyi - munkája során sokféle emberi sorsot ismerhetett meg. Kiadónknál megjelent regénye előtt eddig három művel jelentkezett: Földanyácska gyermekei, Láng a havon, Zazi.

Köves József (1938- ) író, újságíró, könyvkiadó.  Több novellás kötete, kisregénye, ifjúsági regénye jelent meg. 1991 óta a K.u.K. Könyvkiadó vezetője. Megírta a könyvnapok történetét Murányi Gáborral (A könyvhetek krónikája, 2004). A közös kutya című gyerekregényéből tévéfilm is készült. A legnagyobb vicckönyv és más vicckönyvek gyűjtője-szerkesztője.

  (BIG) író, újságíró, a Remény című folyóirat főszerkesztője. Több mint húsz könyv szerzője, novelláinak többségét közölte a tel-avivi Új Kelet (amely az Ez lett a vesztünk… c. regényét is megjelentette folytatásokban), valamint a New York-i Figyelő, a torontói Menora. Magyarországon számos novellája, ill. kisregénye, tárcája jelent meg a Holmi, a Mozgó Világ folyóiratokban, valamint az Élet és Irodalom, a Népszabadság és a Népszava hasábjain. Szülővárosa, Tótkomlós díszpolgárává avatta.

Boros Botond (1982.) közgazdász, Budapesten él, kommunikációval foglalkozik. Tanulmányait Budapesten, Varsóban és Philadelphiában végezte. Fiatal korától kezdve foglalkozik írással. 2006-ban beválogatták a Katapult Film Jiri Menzel kurzusára, ahol kortárs forgatókönyvírókkal és script doctorokkal végez műhelymunkát több saját regényén. Hosszú kitérő után, 2017-ben kezd újra írni a müncheni reptéren átszállásra várakozva. A Markolábot 2020-ban fejezi be és szinte azonnal hozzááll a folytatás elkészítésének. Szabadidejében ír és inspirációt gyűjt.

A Washington állambeli Tacomában lévő Pacific Lutheran Egyetem professzora.  Korábban írt (magyarul eddig meg nem jelent) művét új, terjedelmes utószóval látta el, amely eddig nem ismert fotókkal is dokumentálja a brutális gyilkosok bűneit.

 Részlet egy korábbi önéletrajzból:    Megéltem egy avitt, fe­udál-kapitalista rezsimet, majd azt követő kontraszelektált, autoritárius, hamis-szocialista érát, és élem a mai ember és természetellenes, pénz ural­ta világkorszakot. Mindezek után egy humánusabb társadalom kibontako­zását várom, amelyben minden em­ber alakíthatja természeti és társa­dalmi körülményeit. Ehhez azonban tulajdonra van szükség, hiszen csak a tulajdon tesz szabaddá, csak ez biz­tosítja a döntésekben való alkotó rész­vételt, csak ennek alapján érhető el a termelési eredmények élvezetének igazságos elosztása is. Csak egy olyan társadalom, ahol mindenki tulajdonos és dolgozó is egyben, vagyis a való­di közösségi tulajdon teszi az embert igazán emberré, kiemelve az állati ön­zésből, együttműködő, alkotó közössé­get nyújtva az antihumánus konkuren­ciaharc és kizsákmányolás helyett. Ez a jövő, akár megérem, akár nem…” Nem érte meg, nem sokkal könyve megjelenése után  elhunyt.

Ángeles Caso spanyol írónő, 1959-ben született Gijónban. Angol, francia és portugál nyelveket tanult, majd földrajz-történelem szakot végzett. Újságíróként dolgozott, és esti talk show-t is vezetett egy spanyol tévécsatornán. Regényével Planeta-díjat nyert.

2013-ban, nem sokkal huszadik születésnapja előtt indult el egy német kisvárosból, hogy 50 euróval a zsebében körbejárja - és megismerje  - a világot. Utazott autóval, kamionnal, hajón - és persze gyalog.Egyetlen kikötése volt: repülőre nem ül. Nem mintha félt volna a repüléstől, csak nem akarta felgyorsítani útját. Látni akart, és sok mindent látott is négyéves kalandozása alatt.

A világon egyedülálló hobbinak hódol Debrecenben az Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyugdíjas vezetője, dr. Márián Zoltán. Állam- és kormányfők, királyok személyesen aláírt fényképeit gyűjti. Így kapcsolatba került a világ számos vezető politikusával, uralkodókkal, sztárokkal.

Elisabeth Åsbrink svéd író, újságíró. 2009-ben debütált. Már első könyve nagy érdeklődést keltett, és ugyanabban az évben August-díjra jelölték. 2010-ben jelent meg a fotós Björn Abelinnel közös könyve a tetoválásokról..Kiadónknál megjelent dokumentum levélregénye több nyelven megérdemelt sikert aratott.

Sven Elvestad (1884 - 1934.) norvég újságíró és krimiszerző. Fredrikshaldban (ma Halden), a svéd határ közelében fekvő kisvárosban született. Miután fiatalon elsikkasztotta munkáltatójától a pénzt, megváltoztatta a nevét, és új életet kezdett: újságíró lett Kristianiában, a mai Oslóban.. Sok regényének főhőse Krag detektív. Thrillereket is írt, némelyiket Riverton néven.

1921-ben az egyetem elvégzése után Párizsban dolgozott munkásként és titkárnőként.  Első regénye a Mária jól érett (1932) irodalmi siker lett Magyarországon, Mikszáth Kálmán-díjat kapott. Az első világháború után Párizsban letelepedő magyar munkáscsalád történetét elmesélő A halászó macska uccája 1936-ban első díjat nyert a londoni Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatán. 13 nyelvre fordították le.^[]

1941-ben Londonba emigrált, a továbbiakban angol nyelven írt.

Arany fülbevaló c. regényéből Marlene Dietrich és Ray Milland főszereplésével készült film.^[

Michel Friedman 1956-ban született Párizsban, lengyel-zsidó családban. A szülei a holokauszt túlélői, rajta voltak Schindler listáján. Friedman 1965 óta Frankfurt am Main-ban él, ügyvéd, politikus, televíziós moderátor és publicista.  

Gera Mihály (1931-2014) Író, újságíró, fotóművészeti szakíró, 1992-97 között a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, fotóművészek több generációjának tanára. Táncsics-díjjal 2009-ben, Aranytoll-díjjal és Balogh Rudolf-díjjal 2013-ban tüntették ki. Munkásságát a Magyar Köztársasági érdemrend kiskeresztjével és Budapestért-díjjal is elismerték.

Gottdank Tibor informatikus, kutató, számos szakkönyv szerzője, akinek tízéves munkafolyamatot lezárva  jelent meg első építészeti publikációja. A szerző, aki maga is tanult építészetet, a szecesszió iránti vonzódásából aalkotott különlegesd építésdzet-történeti könyvet. A kötet 1867-től a 20. század második feléig foglalkozik a zsidó származású magyar építészekkel,  157 életművet dolgozva fel. 

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–angol szakán végezte 1956–1961 között. 1960–1963 között az Európa Könyvkiadó, 1963–1966 között a Magyar Televízió szerkesztőjeként tevékenykedett. 1966–1967 között gimnáziumban tanított. 1967–1968 között a Nemzetközi Előkészítő Intézetben csoportvezetői beosztást kapott. 1969–1981 között a Csepel Művek kulturális tanácsadójaként működött. 1981 óta írásaiból él. Számos ifjúsági mű, tv-játék, hangjáték szerzője és műfordító. Kiadónknál korábban megjelent Édes öcsém című regénye is.

A szerző civilben ügyvéd. Legutóbb (nem kiadónknál jelent meg) Makk Károlyról írt könyvet. Korábban a K. u. K.-nál egy könyve jelent meg,  Ez rettenetes címmel.

A Hans Habe (1911-1977) néven közismertté vált magyar származású regényíró Békessy Jánosként látta meg a napvilágot. Kilencéves korában édesapjával Bécsbe emigrált. Újságíróként vette fel a neve betűjeléből alakított Habe nevet.  Első regénye, a Hárman a határon át 1937-ben jelent meg, a könyvet az Anschluss után nyilvánosan elégették. Habe nem mindennapi sorsot tudhat maga mögött. Az amerikai hadsereg sajtótisztjeként újjáalakította a háború után a német sajtót. Élete 66 éve alatt 6 felesége volt, 18 napilapot alapított, 23 regényt írt, amelyek szerte a világon több mint 15 millió példányban, 20 nyelvre lefordítva jelentek meg. Thomas Mann született regényírónak nevezte. Fontosabb művei: Ahová tartozunk, Ha elesnek mellőled ezeren, A küldetés, Ilona, Halál Texasban, Palota  Velencében, Ilona, Tarnovszka grófnő, Tiltott övezet.

Raul Hilberg (1926-2007) osztrák származású amerikai politológus, történész, a világ egyik legkiemelkedőbb holokausztkutatója. Az Abraham Lincoln és a Brooklyn Főiskolán tanult, majd 1955-ben doktorált a Columbia Egyetemen. Doktori értekezésének témája a német totalitárius állam volt. 1961-ben írta 3 kötetes nagy művét, majd 1985-ben átdolgozta. 1979-ben Carter elnök a Holokauszt Bizottság elnökévé nevezte ki. Munkájáért megkapta a német Becsületrendet.

Horváth Gita sokáig Kertész Ákos felesége is volt, az író neki ajánlotta a Makra első kiadását, merthogy ő volt Vali, a hősnő. 1967-ben életre szóló barátságot kötött Göncz Árpád író-műfordítóval, későbbi köztársasági elnökkel, mindenki kedves nagypapájával, aki közben szerelmes lett belé, és a bulvársajtó sokáig csámcsogott kettejük „titkolt” kapcsolatán. Aztán egy nagy szerelem a talán legjelentősebb színházi rendezővel… Meg az Operett Színházzal. A hetvenes években nagy sikert aratott Azértse című könyvével, két meseregénye, a Pöpöpapa és a kutyákok valamint a Pulimese egy korosztály kedvence volt.

1954-ben végezte a Színművészeti Főiskola rendezői tanszakát. 1960-ban szerződött a Vidám Színpadhoz. Itt olyan produkciók fűződnek a nevéhez, mint Mezey Máriával a Férjvadász , Bilicsi Tivadarral a Lovagias ügy , a Good bye Charlie Hernádi Judittal és Sztankay Istvánnal, a Család ellen nincs orvosság Gálvölgyi Jánossal, az Ezt is túléltük Agárdy Gáborral és Bodrogi Gyulával. Hosszú éveken át rendezte a SZÚR (Színészek - Újságírók Rangadója) műsorait a Népstadionban. A Magyar Televízióban közel kétszáz egész estét betöltő műsort vitt képernyőre. Kitüntetései: Pro Arte díj, Jászai Mari Díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje, Érdemes Művész.

A kis vicckönyvek gyűjtője-szerkesztője, KÁGÉ név alatt publikálja valamennyi Iskolások vicces könyve gyűjteményt.

z első, ami eszembe jutott erről a könyvről, hogy nagyon sűrű és nehéz tematika szempontjából. Az előbbi azért, mert nagyon sok információt kell feldolgoznunk, a második pedig a súlyos témakörök miatt, melyeket apránként megismerünk. De mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni az írónak, hogy olvashattam a regényét. Köszönöm.- írta az elsőkönyves szerzőről egy kritikus.

Kibédi Varga Sándor (eredetileg Varga Sándor; Marosvásárhely, 1946. október 14.) erdélyi származású újságíró, író, tanár.  Dolgozott az RTV Újságnál,a Kurír című  politikai napilapnál. Később, nyugdíjazásáig, magyar nyelvet és irodalmat tanított egy újpesti általános iskolában. 1973 és 1982 között körülbelül száz novellája jelent meg, főleg az Utunk című szépirodalmi hetilapban. Regénye megjelenését nem érhette meg.

  Budapesten érettségizett, majd Amerikába került, ahol magyar lapoknál dolgozott, de volt pincér, munkás és hivatalnok is. 1927 és 1931 között Hollywoodban statiszta, majd forgatókönyvíró. 1931-ben hazatért, a Pesti Napló munkatársa lett, de rendszeresen írt az Új Időkbe és a Színházi Életbe is. 1938-ban zsidó származása miatt a nácik elől Angliába költözött, ahol a Daily Telegraph-nak dolgozott, és fordítással foglalkozott. 1941-ben ismét hazatért, mint írja: „Sürgős volt az utam, nehogy lekéssem az auschwitzi gyorsot”. Nem is késte le: 1944-ben deportálták, Auschwitzba majd Buchenwaldba vitték, ott érte a háború vége. Hazatérése után a Ludas Matyi és a Képes Figyelő munkatársa lett. 1950-ben kitelepítették, később alkalmi szellemi munkákból élt, nem publikálhatott. 1956 után ismét megjelenhettek írásai, kabarékban konferansziéként működött.

" Ez a történet nem kódolt üzenet az utókornak, s nem is tanmese. Életből merítve. Egy kicsit talán benne vagyunk mindannyian. Jó lenne hinni, hogy aki olvassa, szusszanásnyi időre ki tud szakadni a hétköznapok    szorításából." - vallotta a regénye megjelenése után elhunyt szerző. szerző.

Köves J. Julianna (1942-2023) író, könyvkiadó, a K.u.K. Kiadó társtulajdonosa volt. Illik tudni c. illemkódexe 1985 óta a  legnépszerűbb illemkönyv, eddig 20 kiadásban jelent meg. Ö a szerzője a sokféle praktikumot tartalmazó Háztartási ABC, illetve Háztartás A-Z című könyveknek is.

Tanulmányait zeneiskolában kezdte, majd közgazdasági szakközépiskolában folytatta. Egyetemi évei alatt filozófiát, pszichológiát is tanult, újságot írt, vitorlázórepült, hőlégballonozott, túrakerékpározott. Diplomája kézhezvétele után rövid ideig tanított, majd idegenvezető lett, és bejárta a fél világot. Az idegenvezetés inspirálta az írásra. Első regénye, a „Mindenütt jó, de…” egy botrányosan megszervezett indiai társasutazás szórakoztató történéseiről szól. Műveiben az átlagemberek előtt elzárt világok titkait igyekszik feltárni.

1892-ben Varasdon született. Budapesten nőtt fel, majd művészettörténetet tanult Bécsben, később Berlinben kezdte újságírói karrierjét, Az Est tudósítójaként. A kommün napjaiban öccseivel együtt kiállt a tanácsköztársaság mellett, utána menekülni kényszerült. Egyik testvére, János a Lékai nevet vette fel. 1925 és 1930 között a berlini Ullstein kiadó megbízásából riporterként beutazta Amerikát. Közben volt takarítónő, pincér, bolti eladó, szivarkészítő, háztartási alkalmazott stb. Miután 1933-ban Hitler hívei  terrorhullámmal próbálták meg kiiktatni a politikai ellenfeleiket, Maria Leitner újra politikai menekült lett. Inkognitóban azért többször is visszatért Németországba, s újabb riportokkal folytatta Felfedezőúton Németországban című sorozatát. Párizsba került, de a megszállás miatt onnan is menekülnie kellett. Marseille-ben egy szintén veszélyeztetett zsidó orvos látta el, akár a többi segítségre szoruló emigránst. Hetekig orvosi kezelés alatt állt, végül ötvenévesen, elgyengülve és szegényen halt meg.

Középiskolai tanulmányait a Kölcsey Gimnáziumban végezte el. Kéziszedő nyomdász végzettséget szerzett. 1963-tól zenész volt az Atlasz , az Apostol , a Korál , a Kormorán együttesben, a Színészzenekarban , az Old Sámson és a Favágók együttesben. 1981-1996 között a Rock Színház tagja volt. 1996-tól -rövid ideig- a Budapesti Operettszínház tagja volt. Fellépett többek között a Musical Színházban és a Sziget Színházban is. Játszott a Ruttkai Éva Színházban , a Pesti Magyar Színházban , a Nemzeti Színházban , a Madách Színházban , az Erkel Színházban és a Vígszínházban is. Fellépett már Békéscsabán , Egerben , Zalaegerszegen , Nyíregyházán , Székesfehérváron és Tatabányán is.

Thomas Meyer 1974-ben született Zürichben. Szövegíró  reklámügynökségeknél.A Zuhé úr első regénye, és Svájcban  meglepő sikere volt . Film változatát itthon is bemutatták.

Mikszáth Kálmán 1847-ben született Szklabonyán.  1869-ben a Fővárosi Lapokban kezdett publikálni. 1873-ban Pestre költözött,  és titokban összeházasodott Mauks Ilonával, korábbi principálisa leányával. 1874-ben jelent meg első kötete (Elbeszélések), és halt meg néhány hetes korában első gyermeke. 1881-től negyedszázadig a Pesti Hírlap munkatársa. 1881-82-ben megjelent két sorsfordító novelláskötete: A tót atyafiak és A jó palócok. 1887-től kormánypárti képviselő, 1889-től az MTA levelező, 1905-től tiszteleti tagja. Fontosabb művei: Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Beszterce ostroma, A fekete város, Szent Péter esernyője.

Nádasi Myrtill balett-táncos, színművész a múlt század hatvanas éveinek népszerű filmsztárja elsősorban a Vörös tinta című filmmel lett népszerű, de ő volt pl. Bitskey Tibor partnere is A kőszívű ember fiai-ban. Mint a Vígszínház (akkor Magyar Néphadsereg Színháza) tagja, sok színpadi alkotásban kapott szerepet. A hatvanas évek második felében Angliában ment férjhez. Angol színházakban és a BBC-ben is fellépett. Emlékezései először angol kiadónál angolul jelentek meg.

Nestall, Robert  A Svédországban élő magyar származású író(eredeti neve Robert Neufeld) 1956 óta él Stockholmban. Több könyve jelent meg svéd nyelven, egy verseskötete magyarul is. A Tiltott Éden című regényt angol nyelven írta, és ő maga fordította magyarra is. A Pilátus pecsétje svéd nyelven íródott, Galánt Márk fordította magyar nyelvre,.

 

Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) eszperantista, író, műfordító. Rendkívül termékeny író, 2018-ig több mint 700 könyve jelent meg magyar nyelven, ez magyar rekordnak számít. Műveinek eladási példányszámai megközelítik a tizenegymilliót. Főleg sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsául és eszperantóul is. Az 1990-es években kétszer egymásután megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. A Magyar Írószövetségbe viszont nem vették fel. Bevallása szerint tartózkodik az élvezeti szerektől (alkohol, dohányzás és egyéb drogok) és munkamániás.

Író, kiadói szerkesztő. Több  ifjúsági regénye jelent meg, népszerű hőse Kóbor, a keverék snaucer. Sikert aratott "...és nincsen benne indián" című regénye is. 2020-ban elhunyt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar és francia tanári szakát végezte. Az irodalomtudomány kandidátusa (PhD). Előbb könyvkiadói szerkesztőként, majd újságíróként dolgozott, közben publikált és tanított. Két dokumentumfilmben is közreműködött ( Midőn a vér... - vérvádak a holokauszt után , Kő a sírra - Az 1946-os miskolci népítéletek). Magyar zsidó irodalomtörténetet és az antiszemitizmus történetét tanítja az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen.

Feltételezhetjük, hogy igen jelentős író válhatott volna belőle! Csak 25 évet élt, de minden publikált írásában a kiemelkedő tehetség ígérete csillant fel. Fiataloknak, fiatalokról írt, a nehézségeikről, a munkájukról, a munkanélküliségről, egy kis boldogságról és szerelemről.   Rudolf Braune író, újságíró 1907. február 16-án született Drezdában, és 1932 június 12-én, Düsseldorf-Neukasselhez közel, a Rajnában, úszás közben érte a halál. Noha igen jó úszó volt, egy örvény a mélybe rántotta, és a fiatalember a menyasszonya szeme láttára vesztette életét.

Zsidó származású osztrák író. Salzmann Zsigmond néven Pesten született 1869. szeptember 6. -án,   és Zürich-ben hunyt el, 1945. október 8.-án. Nevét 1923-ban írt munkája, a Bambi tette világhírűvé. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit. Két évvel ezután Bécsből menekülnie kellett és a svájci Zürichbe költözött.

Natalie Scharf (1966- )  iró, forgatókönyvíró, producer.  2000 óta sok tévés produkció, játékfilm kapcsolódik a nevéhez.

Karel Schulz (1899-1943) cseh regényíró. Michelangelóról írt regénye sok kiadást megért.

Selmeczi Mari Budapesten született 1948-ban. Színésznőnek készült, mozis lett, de színházi kötődése megmaradt, már csak azért is, mert családtagjai a színház világában éltek és dolgoztak. Rajtuk keresztül belátott a filmes és színházi világ díszletei mögé, melyek regényei témáit alkotják. Első regénye Elölüla címmel jelent meg 2000-ben a nagy generációról, azt követte a Kellett nekem rongybicikli?   (kiadónknál) a mozik világáról, majd a Randevú a Broadway-n című krimi 2012-ben.

A szerző a 7köznapi pszichológia blog szerzője-szerkesztője. Ezt írja magáról: Két nagyon eleven, nagyon sokat nevető kisfiú büszke, néha fáradt, sokszor teendőkkel túlzsúfolt, de mindig szerető anyukája vagyok. Mellettük pedig feleség (azonos jelzőkkel:)), neurobiológus, egy véget nem érőnek tűnő könyv írója, viselkedéselemző, párkapcsolati mediátor és persze nagyon lelkes blogger, aki legtöbbször szívesebben ír és hallgat másokat, mint beszél magáról, azonban ha elkezd beszélni, alig lehet leállítani. Szeretek olvasni esős időben, gondolkodni a világ dolgain futás közben, és elmélkedni azokkal, akikkel jó együtt lenni még csendben is. Kedvenc területeim: evolúciós pszichológia, neuropszichológia, párkapcsolati pszichológia, szexuálpszichológia. Egy jól működő párkapcsolatban nagyon fontosnak tartom, hogy amellett, hogy egyenrangúságra épül, a benne élők képesek legyenek megtartani, elfogadni és szeretni nőiességüket vagy éppen férfiasságukat, és ugyanígy tudják tisztelni és támogatni a másikban élő ellenkező nemet.

Szalóczi Dániel 1984-ben született Egerben. Ott is érettségizett, majd 2003-ban az ELTE filozófia szakán folytatta tanulmányait. Ezt követően a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében tanult, 2011-ben szerzett konduktori diplomát. Jelenleg Angliában él, egy mozgássérülteket nevelő intézetben dolgozik. Első kötete, a Csakrádfigyelős című verseskötet, 2010-ben jelent meg kiadónknál. Ezt követte a Mosakodj, Petike...ű regénye, majd a Padtárskereső c. újabb "versikekötete".

A legendás énekes, Szécsi Pál nővére. Édesapjuk Szécsi Ferenc író volt. Szécsi Katalin két könyvet is írt öccséről: a Palika az énekes élettörténete, a Több mint szerelem pedig Domján Edit és Szécsi Pál tragikus szerelmének regényes feldolgozása. A szerzőnek más kiadónál is jelent meg regénye, a Tarka szárnyú pillangó. Tervezett új regényét már nem fejezhette be: 2012 december 30-án elhunyt.

 A huszadik század első felének kiváló humoristája, író és színész, a Vonósnégyes című legendás bohózat szerzője. Sok magyar filmben is játszott, majd a nácizmus eköl Amerikába emigrált, ahol fölkapott filmszínész lett, játszott egyebek között Deanna Durbinnel, Ingrid Bergmannal és Humphrey Bogarttal (a Casablancában), Gary Cooperrel stb. Önéletrajza szórakoztató és mulatságos olvasmány.

1978-ban született Szombathelyen. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-angol szakot végzett, majd a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Doktori Iskola keretein belül közegészségügy-történettel foglalkozott. Jelenleg egy fővárosi középiskolában tanít,  Budapesten él.Több történelmi tárgyú regénye kiadónknál jelent meg.

A szerző írja: 1992- ben születtem. Eredetileg az egészségügyi szakra jelentkeztem volna követve a családi hagyományt de helyette fekete bárányként más vizekre kellett eveznem,  mert folyton elájultam a vértől. ( Ez a mai napig is így van). Mikor már azt hittem tizennyolc évesen, hogy révbe érek, akkor bizony rá kellett ébrednem; hogy  legnagyobb siker amit elérhetek majd a jövőben  a környezetvédelem terén: ha nem felejtem el meglocsolni a virágaimat. Érettségit szereztem és Főiskolára mentem. Kommunikáció szakra. Az egyik tanárom szépírói kurzusán jöttem rá, hogy van érzékem az íráshoz, amikor az egyik novellám egész nagy sikert aratott a csoportban. Így visszagondolva azt hiszem ott kezdődött el minden.

Weidermann német író és irodalomkritikus, 1969-ben született Darmstadtban. Heidelbergben és Berlinben német irodalmi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Hosszú éveken át irodalomkritikusként írt a berlini Tageszeitungnak, 1998 és 2001 között szerkesztője is volt. Ezután átvette a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadásának "irodalmi irányítását".   2015-től a Spiegel szerkesztője, számos irodalomtörténeti mű szerzője, többek között Max Frishről is írt könyvet.

Julia Zeh, német írónő. Ez az első, magyarul megjelent könyve.

Zilahy Lajos (1891-1974) író, publicista. Jogot végzett.  Első regénye, a Halálos tavasz ( 1922) romantikus érzelmességével nagy sikert aratott. Süt a nap c. színművével elnyerte az MTA Vojnits-díját. 1925-ben beválasztották a Kisfaludy Társ.-ba.  A háború okozta érzelmi válságról írt regényével (Két fogoly) a középosztály ünnepelt írója lett. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.   Közéleti, publicisztikai tevékenységével támogatta a Horthy-rendszer hivatalos politikáját,  ugyanakkor kapcsolatban állt az e politika ellen lázadó fiatal írókkal is.  A II. világháború kitörése után egyre következetesebben fordult szembe a Horthy-rezsimmel és a fasizmussal. Kitűnőek Iskolája néven alapítványt létesített tehetséges fiatalok számára.  Nemzeti Színház Kamaraszínháza játszotta 1943-ban náciellenes darabját, a Fatornyokat. A német megszálláskor (1944) a darabot betiltották. 1945-től aktív közéleti szerepet vállalt. Szent-Györgyi Alberttel együtt a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság első elnöke. 1948-ban az USA-ba költözött.

Zsigray Julianna (1903-1987) első írásai a   Nyugatb an jelentek meg.   1929 -ben az Új Idők novellapályázatának győztese volt.   1930 -tól   1944 .   március 19-éig   a Singer és Wolfner Könyvkiadó lektora, 1939 – 1940   között   Az Én Újságom   szerkesztője volt. Németellenes magatartása miatt 1944-ben üldözték.  Az 1960-as években Kiskunhalasra költözött. Több könyvét megfilmesítették. Forgatókönyveket is írt: Tilos a szerelem (1943), Halálos csók (1942), Tóparti látomás (1940). Történelmi, életrajzi regényei szórakoztatóan kínálnak ismereteket, és irodalmi értéket is képviselnek.

Francia író (1871 - 1937). Legismertebb műve a Belphegor, amelyből 1965-ben filmsorozat, majd 2001-ben Jean-Paul Salomé rendezésében mozifilm is készült Belphegor, a Louvre fantomja címmel. Élete során több, mint 200 művet írt. Jean de la Périgne és Roland d'Albret álnév alatt is jelentek meg írásai.

 Oscar-díjas angol író. Világhírű, magyarul is megjelent regényét, az Isten vele, tanár úr!-at állítólag négy nap alatt írta. 1954 -ben bekövetkezett haláláig számos bestsellert írt, többségükben realizmusra törekvő szentimentális regényeket. A Kék hold völgye című könyvét -  legjobb munkájának tartják, a Hawthornden-díjat is megkapta érte.

Német író, újságíró, művészettörténész, 1941. szeptember 20-án született Breslauban (a mai Wroclaw). Eredeti neve Hans Dietrich Hartel. A régészeti thrillerek mestere.

Franz Werfel   ( Prága ,  1890 -   Los Angeles ,   1945) költő és regényíró.  1938-ban a fasizmus elől Franciaországba emigrált, ahonnan 1940-ben továbbmenekült az USA-ba. Első nagy sikerét   Verdiről   írt életrajzi regényével aratta. Leghíresebb regénye,   A Musza Dag negyven napja  az első világháború idején játszódik, és az örmények egy csoportjának hősies harcát ábrázolja az őket deportálni akaró törökök ellen.

Kakuk Móni 1989-ben született. Gyermekkorát Szarvason, Békésszentandráson töltötte. Testvére Benedekfi Tünde zongoraművész, zongoratanár. Mezőtúron  érettségizett, majd a Szent István Egyetem pedagógia karán óvodapedagógia szakon szerzett diplomát. Tizennyolc éves korában kezdett publikálni, első könyve Holdvilág címmel jelent meg a Noran Kiadónál. 2014-ben ment férjhez, két gyermeke született, Olívia és Ádám. Művei: Holdvilág (2008), Hubay Jenő-Kakuk Móni: Gyermekjelenetek (2018), Benedekfi István- Kakuk Móni: Varázsszelence (2018), Benedekfi István- Kakuk Móni: Egy szerelem melódiái (2017), Madeleine padlása (2022), Mit tettél, Demetriosz? (2022). Jelenleg Mezőtúron él, a Mezőtúr és Vidéke városi közéleti lap szerkesztője, újságírója, a Magyar Újságíró Szövetség tagja.

Kelecsényi László (1947) Balázs Béla-díjas író, filmtörténész és egyetemi tanár Budapesten született. Önéletrajza szerint nyomdász édesapja tanította a betűvetésre.  Az ELTE BTK filozófia–esztétika szakán diplomázott 1975-ben. Három évvel később ugyanott esztétikából doktorált. Filmes témájú írásai között színészéletrajzok és a magyar filmtörténettel foglalkozó könyvek is találhatók. Karády Katalinnak, az első igazi magyar vampnak a szerző két kötetet is szentelt: az első 1984-ben, a második a néhai sztár 100. születésnapja tiszteletére, 2010-ben jelent meg. Kelecsényi magyar filmtörténettel foglalkozó munkái túlzás nélkül hiánypótlóknak nevezhetők. Filmes témájú könyvei mellett a szépirodalommal is eljegyezte magát. Színpadi műveket és regényeket is publikált.

Az ELTE természettudományi karán szerzett biológia-földrajz szakos diplomát. Sokáig általános és középiskolai tanárként dolgozott. Évekig vezetett általános és középiskolás olvasótáborokat.  Több évtizeden át  volt iskolaigazgató.  Részt vettem a tantervfejlesztő munkában a MTA munkacsoportjában. Számos pedagógiai szakcikk szerzője. A Belvárosi Liberális Klub programjainak szervezője és vezetője.

Carol McCleary Koreában született, Japánban, Hong Kongban és a Fülöp-szigeteken élt, mielőtt az Egyesült Államokba költözött.
Nelly Blie-ről, az USA első női riporteréről írt könyveit a McMillan adta is, és 13 nyelven jelentek meg.

Herbert George Wells (1866 – 1946) angol író. Számos műfajban termékeny, több mint ötven regényt és tucatnyi novellát írt. Nem szépirodalmi munkái közé tartozott a társadalmi kommentár, a politika, a történelem, a populáris tudomány, a szatíra, az életrajz és az önéletrajz.  Wellsre ma leginkább tudományos-fantasztikus művei emlékeztetnek, és a "sci-fi atyjának" is nevezik.

S. S. van Dine (1888-1939) a legnépszerűbb amerikai krimiszerzők egyike. Willard Huntington White amerikai irodalom- és művészetkritikus és író választotta magának ezt az álnevet, amikor 1926-ban megjelentette első detektívregényét, a The Benson Murder Case-t (A Benson-gyilkosság esete).
1926-tól haláláig Dine tizenkét körmönfont krimit írt Philo Vance, a magándetektív főszereplésével. Hőse maga a megtestesült tökély. Mindent tud, mindent lát, kitűnően következtet, hihetetlenül művelt, zseniális tehetség.

 

  Andai György (1947-2015). Volt könyvesbolti eladó, dolgozott a Műszaki Könyvkiadónál, az Aranypóknál, a Budaflaxnál, a Művelt Népnél volt sajtó- és reklámfőnök, majd 1978–1981 között majd a Pest Megyei Hírlap munkatársa, rovatvezetője, főmunkatársa. 1981–1988 között a Magyar Távirati Iroda munkatársa, rovatvezetője és turnusvezetője. 1988-1989-ben főszerkesztője a Magyar Rádió Válasz-Levelező-Lap című hetilapjának, majd a Tallózó alapító-főszerkesztője.

Marosvásárhelyen született író, költő, festőművész. Számos regénye népszerű a hazai olvasók körében és Erdélyben is.
Németországban és Budapesten él.