Boros Botond (1982.) közgazdász, Budapesten él, kommunikációval foglalkozik. Tanulmányait Budapesten, Varsóban és Philadelphiában végezte. Fiatal korától kezdve foglalkozik írással. 2006-ban beválogatták a Katapult Film Jiri Menzel kurzusára, ahol kortárs forgatókönyvírókkal és script doctorokkal végez műhelymunkát több saját regényén. Hosszú kitérő után, 2017-ben kezd újra írni a müncheni reptéren átszállásra várakozva. A Markolábot 2020-ban fejezi be és szinte azonnal hozzááll a folytatás elkészítésének. Szabadidejében ír és inspirációt gyűjt.

A Washington állambeli Tacomában lévő Pacific Lutheran Egyetem professzora.  Korábban írt (magyarul eddig meg nem jelent) művét új, terjedelmes utószóval látta el, amely eddig nem ismert fotókkal is dokumentálja a brutális gyilkosok bűneit.

 Részlet egy korábbi önéletrajzból:    Megéltem egy avitt, fe­udál-kapitalista rezsimet, majd azt követő kontraszelektált, autoritárius, hamis-szocialista érát, és élem a mai ember és természetellenes, pénz ural­ta világkorszakot. Mindezek után egy humánusabb társadalom kibontako­zását várom, amelyben minden em­ber alakíthatja természeti és társa­dalmi körülményeit. Ehhez azonban tulajdonra van szükség, hiszen csak a tulajdon tesz szabaddá, csak ez biz­tosítja a döntésekben való alkotó rész­vételt, csak ennek alapján érhető el a termelési eredmények élvezetének igazságos elosztása is. Csak egy olyan társadalom, ahol mindenki tulajdonos és dolgozó is egyben, vagyis a való­di közösségi tulajdon teszi az embert igazán emberré, kiemelve az állati ön­zésből, együttműködő, alkotó közössé­get nyújtva az antihumánus konkuren­ciaharc és kizsákmányolás helyett. Ez a jövő, akár megérem, akár nem…” Nem érte meg, nem sokkal könyve megjelenése után  elhunyt.

Ángeles Caso spanyol írónő, 1959-ben született Gijónban. Angol, francia és portugál nyelveket tanult, majd földrajz-történelem szakot végzett. Újságíróként dolgozott, és esti talk show-t is vezetett egy spanyol tévécsatornán. Regényével Planeta-díjat nyert.

2013-ban, nem sokkal huszadik születésnapja előtt indult el egy német kisvárosból, hogy 50 euróval a zsebében körbejárja - és megismerje  - a világot. Utazott autóval, kamionnal, hajón - és persze gyalog.Egyetlen kikötése volt: repülőre nem ül. Nem mintha félt volna a repüléstől, csak nem akarta felgyorsítani útját. Látni akart, és sok mindent látott is négyéves kalandozása alatt.

A világon egyedülálló hobbinak hódol Debrecenben az Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyugdíjas vezetője, dr. Márián Zoltán. Állam- és kormányfők, királyok személyesen aláírt fényképeit gyűjti. Így kapcsolatba került a világ számos vezető politikusával, uralkodókkal, sztárokkal.

Elisabeth Åsbrink svéd író, újságíró. 2009-ben debütált. Már első könyve nagy érdeklődést keltett, és ugyanabban az évben August-díjra jelölték. 2010-ben jelent meg a fotós Björn Abelinnel közös könyve a tetoválásokról..Kiadónknál megjelent dokumentum levélregénye több nyelven megérdemelt sikert aratott.

Sven Elvestad (1884 - 1934.) norvég újságíró és krimiszerző. Fredrikshaldban (ma Halden), a svéd határ közelében fekvő kisvárosban született. Miután fiatalon elsikkasztotta munkáltatójától a pénzt, megváltoztatta a nevét, és új életet kezdett: újságíró lett Kristianiában, a mai Oslóban.. Sok regényének főhőse Krag detektív. Thrillereket is írt, némelyiket Riverton néven.

1921-ben az egyetem elvégzése után Párizsban dolgozott munkásként és titkárnőként.  Első regénye a Mária jól érett (1932) irodalmi siker lett Magyarországon, Mikszáth Kálmán-díjat kapott. Az első világháború után Párizsban letelepedő magyar munkáscsalád történetét elmesélő A halászó macska uccája 1936-ban első díjat nyert a londoni Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatán. 13 nyelvre fordították le.^[]

1941-ben Londonba emigrált, a továbbiakban angol nyelven írt.

Arany fülbevaló c. regényéből Marlene Dietrich és Ray Milland főszereplésével készült film.^[

Michel Friedman 1956-ban született Párizsban, lengyel-zsidó családban. A szülei a holokauszt túlélői, rajta voltak Schindler listáján. Friedman 1965 óta Frankfurt am Main-ban él, ügyvéd, politikus, televíziós moderátor és publicista.  

Gera Mihály (1931-2014) Író, újságíró, fotóművészeti szakíró, 1992-97 között a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, fotóművészek több generációjának tanára. Táncsics-díjjal 2009-ben, Aranytoll-díjjal és Balogh Rudolf-díjjal 2013-ban tüntették ki. Munkásságát a Magyar Köztársasági érdemrend kiskeresztjével és Budapestért-díjjal is elismerték.

Gottdank Tibor informatikus, kutató, számos szakkönyv szerzője, akinek tízéves munkafolyamatot lezárva  jelent meg első építészeti publikációja. A szerző, aki maga is tanult építészetet, a szecesszió iránti vonzódásából aalkotott különlegesd építésdzet-történeti könyvet. A kötet 1867-től a 20. század második feléig foglalkozik a zsidó származású magyar építészekkel,  157 életművet dolgozva fel.