Hol megszívlelendő, hol elgondolkodtató, hol humoros bölcs modások hírességektől - az év minden napjára. Habosított, műbőr kötésben, bordázott gerinccel. Változatlan új kiadás. 

A tavaly sikeres nagyregény, A Radnayak folytatása.
A Radnayak regénye 1963-ban ért véget egy új kezdet ígéretével, a folytatást, Radnay Zoltán dédunokáinak történetét ez a kötet meséli el.
Az ikreknek nincs könnyű dolguk, mert életüket, érzéseiket és talán még az álmaikat is nagyapáik hite, hagyományai, históriái határozzák meg. Sokáig úgy tűnik, nem lehet jövőjük, hiszen jelenük sincs, és csak a múltjuk biztos. Napjaik az öregek szentenciáira vannak felfűzve, és - ahogy Zsófi némi keserűséggel állapítja meg - olykor mintha nem is a saját sorsukat élnék.
A kor, amelyben születtek, a máé. Nagyot fordult a világ azóta, hogy Zoltán, Sándor és Gyula küzdöttek a magyarságukért, a birtokért és a családért. A Radnay-örökösöknek új helyszínen kell bizonyítaniuk, egy olyan szituációban, amelybe kényszerűségből csöppentek. Míg az előző kötetben Erdély, a kastély és a két világháború közötti magyar történelem adott keretet a család életének, négy generációval később egy magyarországi nagyváros lakótelepe a kiindulópont. A felnőttkor küszöbén álló ifjú Radnayak tudják ugyan, honnan jönnek, de sejtelmük sincs, hová tartanak. Lóri makacsul ragaszkodik a gyökereihez, míg Zsófi éppen ezektől szeretne elszakadni. Új utakat kell keresniük, felismerni azt, amelyik valóban az övék, és elvezet a célokhoz, amelyek a mában is méltóak a családhoz, de genere Gyana.

Egy cinikus és elsötétedett humorú huszonéves fiú keresi múltjának hiányzó kirakódarabkáit egy bizarr világot képviselő főiskolán, a mozgássérültek kalimpáló, vagy épp lebénult végtagjainak rengetegében. A helyszín Budapest, rétek és padok, egy darufülke, na és persze az Intézet, ahol a nap huszonnégy órájában terézanyáskodnak és szélmalomharcolnak tanárnők és antinők a mozgássérült gyerekek testi és lelki üdvéért. Miért akar belemászni e tabuvilágba Kristóf, miért tesz tönkre maga körül mindent és mindenkit, megalázva és meggyűlölve e világ legártatlanabbjait is? Hogy jön a képbe a tengelye körül forgó nyúl; Petike, akit addig nem néznek indiánnak; a napraforgós vangógkép a tányér tejbegríz felett; vagy mondjuk a bölcsőbe fojtott kisbaba? Nagyon is összefügg minden, mint az idegsejtek szinapszisai, melyeket Kristófnak is újra kell építenie, hogy ő is megtanulhasson először járókerettel, majd két bottal, végül önállóan járni.

Az életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író.

Mendel, a fiatal agglegény telket örököl - no meg két szomszédot, akik okosabbnak hiszik magukat a másiknál, holott egyik se normális. Mendelt azonban jobban érdekli a földrajz, mint a földművelés, és az írás, mint a (bozót)irtás. Minden erejével azon fáradozik, hogy megszabaduljon ettől a nem kívánt terhességtől.
Vidám regény nem csak telektulajdonosoknak.

Ez egy szótárjel: ~
Csak azért mondjuk, hogy a kedves olvasó ne lepődjön meg, ha sok ilyet talál: ~
Lexikonokban, szótárakban a szócikkek címszavait csak egyszer írják ki teljesen, azután már végig a kezdőbetűvel és a ~ jellel rövidítik az ismétlődő kifejezéseket.
A T. Olvasó vegye úgy, hogy szótárt olvas. Vagy tudja be a szerző lustaságának. Vagy azon apró játékosságok egyikének, amelyek ebben a retrószótárban fölfedezhetők.
Az öt évvel korábbi könyvhöz képest megduplázódott a címszavak mennyisége. A múltról (régebbi átkosokról) szólnak ironikusan, játékosan, személyes emlékek sokaságával - a múlt század ötvenes-hetvenes évek eseményeiről, alakjairól, tárgyairól, amelyekre a fiatalabbak (a többség) nem emlékezhetnek, az idősebbek pedig visszamosolyoghatnak rá.
Idősnek-fiatalnak szórakoztató, bármennyire szubjektív is ez az öt évvel ezelőttihez képest duplájára nőtt szótár, melynek számos szócikkét a 168 Óra is közölte.

Kedves Olvasó, aki majd kezedben tartod ezt a könyvet! Gondolnád-e, hogy van egy közös vágy, amely ott van benned, ott a borítón látható, piros kabátos nőben, de a melletted álló férfiban és nőben is? És hinnéd, hogy ezért a valamiért képes lennél bármit megtenni? Emma, a szép, de félénk pszichológus úgy éli életét, mint egy árnyék, amely folyton a napra vágyik. Azonban tudja, hogy ha kimerészkedne saját aggodalmainak takarásából, talán ismét megsérülne, és azt aligha lenne képes még egyszer elviselni. Vajon kockáztasson, és nyisson ismét a világra? Lehet esélye egyszerre legyőzni önmagát és egy rettegett, titkos üldözőt is, hogy végül rátaláljon a boldogság? E könyv főhősének élete pár hónap alatt a feje tetejére áll: egyszerre jön a mindent elsöprő szerelem - és valaki, aki az életére tör.
De vajon melyik a félelmetesebb?

Mit tennél, ha egy olyan világba születnél, ahol minden ember egyformán látja a saját és mások halálának időpontját? Ha létezésed minden egyes pillanatát beárnyékolná annak a napnak a dátuma, amikor számodra minden véget ér? - teszi fel a kérdést Kymin, aki az életén átvezetve cáfolja meg az olvasó nyilvánvalónak tűnő válaszait.
Kymin huszonnégy éves lány, a feje felett lebegő számok azt mutatják, hogy egy év két hónap tizenöt óra és nyolc perc van még hátra az életéből, amit arra áldoz, hogy
megmentse magát.
A regény világában minden ember fölött ott lebeg a halála időpontja, de a főhőssel ellentétben a legtöbbjük nem küzd ellene, természetesnek veszi. Ezek a számok határozzák
meg az életüket. Az iskolai tantervet, a munkavállalást, a párválasztást, de még az olyan hétköznapi cselekedeteiket is, mint az ügyintézés vagy a bevásárlás.
Kymin úgy dönt: nem nyugszik bele a sorsába...

Egyszerre regény, kordokumentum és színes, egyéni stílusú olvasmány. Egy író műve. Egy íróé, aki 40 évig hallgatott. (Pontosabban: elhallgattatták). Előtte remek és sikeres mesekönyveket írt. A Pulimese, a Pöpöpapa és a kutyákok egy generáció gyermekeinek kedvence volt. Aztán megírta Azértse című könyvét, ezt a Magvető adta ki hatalmas példányszámban. Elkapkodták, a kamaszok bibliája lett. Új stílus, újfajta hang - mondta a kritikusok egy része. A többi meg kiátkozta. Kifúrta. Akkor váltott. Tévé, rádió, könyvkiadás... Kitalálta a később legendás Pityke őrmestert, nagy háborgások ellenére kiadta Lőwy Árpád disznó verseit, volt sorozata a tévében Szerelmese címmel. Mindez - vagyis maga a valóság - adja a muníciót az írói mondandóhoz: a tiltások természetrajzához, a kelet-európai kontraszelekcióhoz, mely egyszerű és örök: a jót bünteti, a rosszat jutalmazza! Horváth Gita sokáig Kertész Ákos felesége is volt, az író neki ajánlotta a Makra első kiadását, merthogy ő volt Vali, a hősnő. 1967-ben életre szóló barátságot kötött Göncz Árpád író-műfordítóval, későbbi köztársasági elnökkel, mindenki kedves nagypapájával, aki közben szerelmes lett bele, és a bulvársajtó sokáig csámcsogott kettejük "titkolt" kapcsolatán. Aztán egy nagy szerelem a talán legjelentősebb színházi rendezővel... Meg az Operett Színházzal.

A kötet a Liberális Körben elhangzott fontos közéleti beszélgetések szerkesztett változata.
Radnóti Sándor előszavából: " Van közöttük néhány, akit nem habozok a vékony és erőtlen magyar ellenállás hősének nevezni. ... mind saját történetük, érdeklődésük, elkötelezettségük adalékával járulnak hozzá az összképhez."
A résztvevők, akikkel Tarján András beszélgetett: Iványi Gábor, Ferenczi Krisztina, Tóta W. Árpád, Csillag Adám, Magyar Péter, Rédei Éva, Pogátsa Zoltán, Fodor Gábor, Heller Ágnes, Lendvai lldikó, Kálmán László, Móra Veronika, Ritók Nóra, Mendrei Lószló, Vágó István, Rényi Andrós, Miklósi László, Toronyi Zsuzsanna, Kész Zoltán és Krug Emilia.

Ez a vicckönyv nem az iskolásoknak készült, egyes fejezetei miatt a címlapra rakhattunk volna akár egy 16+ karikát is.
Fejezetei:
Az alkoholistának nincs se tegnapja, se holnapja, se MÁJA! (Kocsmázós viccek) - Egészségügyi hozzá(tok)járulás (Orvosok, betegek, gyógyszerészek) - Genderre, magyar! (Szex, szerelem, házasság) - Szőke nők és pasik - Kirándulás az abSzurdokba - Vegyesvágott ( de nem savanyú)"

A népszerű diák-vicces kötet új kiadása. A könyv fejezetei: *Kisfiúk s kisleányok *Egzotikus világ *KRESZ-vizsga *Egészségügyek *Művészbejáró *Vegyes gyümölcslé

A huszadik század első felében született írások főszereplője a kutya. Hol
megrendítő, hol balladai-drámai, hol derűs történetek a magyar klasszikusok - Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Kóbor Tamás, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond,Babits Mihály, Nagy Lajos, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kóbor Tamás,Harsányi Zsolt, Csáth Géza, Hunyady Sándor, Szerb Antal, Bálint György - tollából.
A novellák egy része kötetben soha nem jelent meg, így irodalmi felfedezésnek számít.

Cigány vagy. Na jó, félcigány. Milyen érzés, amikor nap mint nap a saját tanáraid szembesítenek ezzel? Milyen a villamoson a beszólásokat hallgatni? Milyen, amikor az etnikai hovatartozás bemocskolja, megöli a szerelmed?
Minden kamasz lázadó. Kiss Virág Santál is az. Ám neki komoly oka van a háborgásra. Cigányként, pontosabban félcigányként folyamatosan megkülönböztetik, megalázzák.
Az okos, ambiciózus, önbizalommal felvértezett Virág nem törődik bele, hogy a világ olyan, amilyen. Pontosan tudja, hogy nem a bőrszín dönti el, ki milyen ember. Kíméletlen gerillaháborúba kezd.

Amikor Királyhegyi hazatért Amerikából, meg is írta, milyennek látta ő a húszas évek nagy államszövetségét,, gengsztereivel, producereivel, milliárdosaival, politikusaival. A Pesti Naplónak, az Új Időknek, a Színházi Életnek dolgozott elsősorban. Írt mindent: krokit, humoreszket, szellemesen elemző portrékat az amerikai hírességekről, pesti mindennapokról, karakterekről - és közben finom humorú, hol mosolyra késztető, hol megkönnyezhető elbeszéléseket (meg füzetes regényeket is). Ezeknek csak csekély része kapott helyet könyveiben.
Az új Királyhegyi-könyv irodalomtörténeti meglepetés: zömmel kötetben eddig meg nem jelent írásait tartalmazza. Rövidebbeket is, terjedelmesebbeket is.
Írásai akár humoreszkről, akár novelláról van szó élvezetesek, szórakoztatóak.
Sok estére kínál tehát jó szórakozást a terjedelmes válogatás.

Két nagy sikerű diák vicckönyv után most harmadszor kapnak nagyon is ajánlott olvasmányt, a humort kedvelő iskolások. A könyvben a viccek mellett mókás találós kérdések és iskolai dolgozatokból vett idézetek is találhatók.

Bölcsek ajándéka; Bölcsek újabb ajándéka; Bölcsek ajándéka mindenkinek; Bölcsek ajándéka Neked; Bölcsek szíves ajándéka; Bölcsek ünnepi ajándéka... Ki ne ismerné ezeket a bordázott gerincű, arany vésetről nyomott, jó tapintású kis ajándékkönyveket? A vásárlók szeretik, mert viszonylag olcsón ad maradandó értéket. A legújabb könyv, a Bölcsek nemes ajándéka hasonló kivitelben tartalmaz szép, megszívlelendő, olykor elgondolkodtató vagy éppen nevettető gondolatokat - minden napra egyet.

Hol megszívlelendő, hol humoros, hol érdekes gondolatok díszes gyűjteménye ez a kötet, nagy gondolkodók, írók, közszereplők elmés mondásai egy egész esztendőre. A gyönyörű kivitelű munka - igazi ajánd

Az ötvenes években játszódó történet egy különlegesen szép és tehetséges falusi lányról szól, aki a Színművészeti Főiskoláról egyenesen a cannes-i filmfesztiválra kerül első filmjével. Ezután egymást érik a főszerepek, és sikert sikerre halmoz. Lassanként az egész ország megismeri a nevét. A diploma megszerzése után vidéken kezdi színházi pályafutását, de hiába a hirtelen jött népszerűség, életében egyik csalódás éri a másikat. Első szerelme nős, ráadásul szoknyabolond, második egy világhírű francia mozisztár, aki csak futó kalandot keresett, a harmadik - egy fiatal rendező, akihez hozzá is megy feleségül -, szintén a női nem túlbuzgó imádója. Sok magányos év után végre elválik a férjétől és megismerkedik egy sebészorvossal, aki mellett - életében először - biztonságban érzi magát, és aki elhalmozza a szeretetével. Úgy tűnik, révbe ért. Csakhogy a férfi egyre féltékenyebben figyeli felesége pályáját és kollégáit, mert retteg, hogy elcsábítják tőle gyönyörű asszonyát.
Ezért ördögi tervet eszel ki...

Sophie a magyarok királynőjének, Sissinek a legfiatalabb és talán a legkedvesebb húga volt. Vadóc, életvidám teremtés, frissítően hatott egész környezetére. Kérője szép számmal akadt, fényes királyi udvarokból érkeztek. De Sophie szívét egy közrendű polgár, egy müncheni fotográfus nyerte el. Szerelmük azonban tragikus fordulatot vett. Az izgalmas regény élvezetes stílusban, színesen eleveníti meg a bajor udvar légkörét, s a kötöttségek ellen lázadó Sophie megrendítő sorsát.

Bölcs és megszívlelendő gondolatok, versrészletek - igazi ajándék ballagásra. A könyvet a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria kincseiből válogatott színes műalkotások illusztrálják.

Megtörténhetett-e valaha is, hogy forradalom révén költők ragadták magukhoz a hatalmat? Igen, volt a történelemnek egy rövid pillanata, amikor ez lehetségesnek tűnt...
Egy ilyen eseményről, a müncheni tanácsköztársaságról mesél Volker Weidermann olyan magával ragadóan, hogy az olvasó szinte szemtanúja a viharos, komikus és tragikus eseményeknek, amelyek száz esztendeje, 1918 novembere és 1919 áprilisa között Münchent, Bajorországot és egész Németországot megrázták.
Az első világháború vége és a bajor király elmozdítása után volt egy bűvös pillanat, amikor minden lehetségesnek tűnt: radikális pacifizmus, közvetlen demokrácia, szociális igazságosság, a fantázia uralma. A kusza köztársaság élén olyan írók álltak, mint Ernst Toller, Gustav Landauer és Erich Mühsam. Ők az irodalmat akarták valósággá változtatni. De az euforikus készülődés napjait gyorsan követte kijózanodás...
Rohamos tempóban formálódik ez a német történelem páratlan eseményét felelevenítő kaland, olyan résztvevők és megfigyelők szemszögéből, mint Thomas Mann, Klaus Mann, Rainer Maria Rilke, A. H. Victor Klemperer vagy Oskar Maria Graf. A mai napig foglalkoztatja a németeket a tanácsköztársaság közvetlen demokráciáról és szociális egyenjogúságról szóló álma.
S mintha a magyar történelemmel is sok hasonlóságot mutatna e megtévesztően extravagáns és végtelenül érdekes könyvremek.

A történelmet fenyegető legveszedelmesebb fegyver a feledés. Volt egy pogrom Miskolcon, 1946-ban. Alig több mint egy évvel a második világháború után, azok után, hogy hatmillió zsidót, köztük háromszázezer magyart a nácik, a nyilasok, és az emberek közönye elpusztított. Az új forint megjelenése előtti napon történt. Hogy ki volt a felbujtó, ki szította az indulatokat, miért oltottak ki négy életet, kinek álltak érdekében a kegyetlen gyilkosságok azóta sem derült ki. Benedek István Gábor felkavaró regénye Pelle János történész tanulmányával ezt a sötét titkot igyekszik most megfejteni. Nincs könnyű dolguk, a végeredmény mindenesetre érdekes és fontos. Egy döntő lépés a feledés ellen.

A könyv borítóján a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll.
Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, mely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna.
Író-történész szerzője új szempontból közelíti meg a vészkorszakhoz vezető utat. Túllép a megdöbbentő tények felsorakoztatásán, okokat keres, összefüggéseket talál. Az 1946-os miskolci népítélet leírásában bemutatja azt is, hogy az 1944-ben felszított pokoli szenvedélyek hogyan épültek be egy nagyváros mindennapi életébe, hogy azután újra felszínre törjenek. És ami legalább ennyire fontos: egy 2015-ben, fordításában megjelent emlékiratot elemezve képet nyújt Auschwitz kevéssé ismert mindennapi életéről, kiegészítve és értelmezve az Oscar-díjas Saul fia film üzenetét.
A könyv mindekelőtt a középiskolás korosztályoknak és történelemtanáraiknak, illetve a téma iránt érdeklődő olvasónak ajánlható.

Bölcs gondolatok az év minden napjára. Szép ajándék.

Az apró, fekete szőrgombóc, Nasi kutya eredetileg ölebnek indult. Balszerencséjére idővel loncsos korccsá cseperedett, de legyőzhetetlen szeretetvágyának köszönhetően sosem maradt hosszabb ideig egyedül. Nem sokkal születése után ellopták félig-meddig lumpen gazdáitól. Első saját gazdája, egy tetszeni vágyó szingli lány vásárolta meg a tolvajtól. Miközben kedvence szép kishattyúból rút kacsává változott, a lány próbálta elfogadni, de lélekben eltávolodott tőle. A kutya egy peremhelyzetben élő idős párhoz került. Amikor az ő ingatag egzisztenciájuk megsemmisült, Nasi élete is veszélyben forgott. Mentett kutya lett, régi gazdája kis híján újra magához vette, majd egy vargabetűvel rátalált végleges családjára.

Aki elveszíti otthonát, hontalannak érzi magát. Beszűkül körülötte a világ, meghalnak a színek, nem találja Istenét, s rádöbben: élni annyi, mint naponta százszor meghalni. S mindegy, hogy két vagy négy lábon jár, egyetlen társa a kilátástalanság. És mégis.
Bár álmatlanul bámulja az éjfél sötétjét, vagy belevonyít a csillagporos éjszakába, reggelre lerázza gúnyájáról magányát, mert az életösztön ott dübörög mélyen a lelkében, egészen az utolsó pillanatig.....
A címlapon látható foxi boldog, kiegyensúlyozott kutya. Nem úgy, mint e regény keverék hőse, aki sok derűs, néha kacagtató, és sok megkapó, elgondolkodtató kalandját, élni akarását, tapasztalatait meséli el az olvasóknak.
"Ez a történet nem kódolt üzenet az utókornak,
s nem is tanmese. Életből merítve. Egy kicsit talán benne vagyunk mindannyian. Jó lenne hinni, hogy aki olvassa, szusszanásnyi időre ki tud szakadni a hétköznapok szorításából." A szerző

A szüleink bennünk vannak. Akkor is, ha egész életünkben küzdöttünk ez ellen.
Megrendítő regény egy, a soá elől menekült család sorsáról. Sarah és Ariel nem szabadulhat szörnyű múltjától. A fiuk, Julien körül forog az életük, akinek helyettük kellene teher nélküli életet élni de ez nem sikerül. Julien elhagyja a tettesek hazáját, Párizsba megy, ahol színházi rendezőként dolgozik. A családját sújtó katasztrófa azonban neki is elviselhetetlen terhet jelent. Minden fájdalom ellenére csak a szülei halála után adódik lehetősége az újrakezdésre feleségül veszi Perlát, és megszületik a gyerekük. Julien ehhez a gyerekhez fordul, hogy megmentse a halottakat a feledéstől mert nincs nulladik óra. Sem az áldozatok, sem a tettesek számára. Egy éjszakán át a fia ágyánál virrasztva meséli el szülei történetét. Beszámolójából kaddis, halotti ima lesz, amivel megpróbálja megtörni családja hallgatását és meg akarja szabadítani a túlélőket rémálmaiktól.

Michel Friedman 1956-ban született Párizsban, lengyel-zsidó családban. Szülei a holokauszt túlélői, rajta voltak Schindler listáján. Friedman 1965 óta Frankfurt am Main-ban él, ügyvéd, politikus, televíziós moderátor és publicista.

Ez az 500 vicc, amelyet ebben a kötetben talál az olvasó, még A legnagyobb vicckönyvben és kisöccsében sem található meg, vagy ha igen, nem ebben a formában. Mert a viccek is alakulnak, és új kategóriák születnek.

Maria Leitner Elisabeth, a Hitler-lány című regénye és más írásai a náci Németország hétköznapjait mutatják be. Olyan riporteri tapasztalatokra épít, melyeket a nemzetiszocialista Németországban gyűjtött össze. Ír az IG Farben méregkonyhájáról, a Solingenben kovácsolt fegyverekről, valamint a mostanság sokat emlegetett Martin Niemöller lelkészről. A rövid szövegekben, akár a kötet gerincét adó regényben is, hiteles és hatásos képet rajzol a nemzetiszocializmus mindennapi életéről.
A május 1-jei összejöveteleken megismerkedik Elisabeth Weber berlini cipőeladó és Erwin Dobbien SA-tag férfi. Mindketten lelkesednek a nemzetiszocialista mozgalom iránt. A szerelem első repedést kap, amikor Elisabeth terhes lesz, és Erwin az abortuszt javasolja. Elisabethet
és más fiatal nőket, köztük kolléganőjét, Gildát, munkaügyi táborba küldték, hogy ott szolgáljanak a Führer szellemében. Elisabeth kétségei ott egyre inkább erősödnek. Amikor Gilda öngyilkosságot követ el, felkelésre biztatja társait..
A regényt 1937-ben mutatták be először egy párizsi napilapban.
Maria Leitner  Budapesten nőtt fel,  Berlinben kezdte újságírói karrierjét, Az Est tudósítójaként. A kommün napjaiban öccseivel együtt kiállt a tanácsköztársaság mellett, utána menekülni kényszerült. Egyik testvére, János a Lékai nevet vette fel.
Miután 1933-ban Hitler hívei példátlan terrorhullámmal próbálták meg kiiktatni a politikai ellenfeleiket,  Leitner újra politikai menekült lett. Inkognitóban azért többször is visszatért Németországba, s újabb riportokkal folytatta sorozatát. Elgyengülve és szegényen halt meg Marseille-ben.

A szivárvány a hétköznapok csodája, amely a végtelenbe vezet. Minden gyermek meg akarja érinteni, és sokan felnőttként is őrzik magukban ezt a vágyat.
A regény hősei egyrészt ettől a gyermeki vágytól indíttatva, másrészt kényszerítő körülmények hatására keresik-kutatják a titkot Erdélyből indulva, hogy aztán Európát keresztül-kasul bejárva visszatérjenek oda.
A földbirtokos Kendi Zsigmond a természettudományok bűvöletében fedezi fel a kora újkori Itália és Párizs pezsgő szellemi életét, hogy aztán a skót klánok háborúiból kiábrándulva rég elhagyott szülőföldjén próbáljon szerencsét: hátha visszaszerezheti elvesztett birtokát, megtalálhatja a boldogságát és rábukkanhat rég nem látott öccsére.
Fattyú fivére, Istenes Péter az ecsettel és a vászonnal jegyzi el magát egy életre, hogy aztán szembenézzen a színek nélküli világgal meg a kínzó kérdésekkel: boldogulhat-e egy művész a művészet nélkül, Itália után Kolozsvárott egyszerű polgárként, a hétköznapok szűkös korlátai közé zárva.

A legnagyobb vicckönyv gyűjtő-szerzőjének ez az ajándéknak (is) való könyve abc-rendben közöl mulatságos, szellemes anekdotákat magyar és nem-magyar hírességekről. Nem a régies tempójú, derűs hangvételű, hosszasan magyarázó történetek kerültek a kötetbe, hanem a felgyorsult korunknak megfelelő, hamar poénig jutó, vicc-szerű anekdoták. A zöld műbőr kötésű a korábbi kiadványokhoz (A szerelem aranykönyve, A zsidó humor aranykönyve) hasonló díszes kötetet Téjlor portré-karikatúrái illusztrálják.

Egy pasi beül a bárba, és megismerkedik egy nagyon csinos fiatal hölggyel. Egy fél tucat ital elfogyasztása után meghívja őt a hotelszobájába. A hölgy örömmel elfogadja a meghívást. - Mondd csak, tulajdonképpen hány éves vagy? - kérdezi a pasi, miközben a hölgy vetkőzik. -Tizenhárom - jön a vonakodó válasz. - Tizenhárom? Te jó Isten! Azonnal vedd vissza a ruhádat, és tűnj el innen! - kiált rá halálra rémülten. A lány csendesen elsétál az ajtóig, majd visszafordulva, egy halvány mosollyal megkérdi: - Babonás vagy, ugye?

A néhány év e elhunyt szerző mondta könyvéről: A II. világháború utáni években játszódó regény férfi főhőséről gyermekkori emlékem is van. Akkor Dunavecsén laktam, ahol hősöm járásbírósági tisztviselő volt, hétvégeken mozigépész. Egyszer megszólítottam, és elszakadt filmszalagot kértem tőle, hogy kurblis filmvetítőmmel lejátszhassam. Nagy boldogságomra felvitt a gépházba, és kaptam tőle kimaradt filmrészleteket, magyarázattal, hogyan ragasszam össze azokat. Az egyik hétvégén, bánatomra elmaradt az előadás, mert a gépész nyomtalanul eltűnt. A községben azt suttogták, hogy elvitte az ÁVH, mert a találmánya eladásáról nyugatiakkal tárgyalt. Az volt a szóbeszéd, hogy kémkedett. Egyesek szerint disszidált, mások az elfogásáról tudtak. Már felnőtt voltam, elfoglalt operatőr, de azért még mindig foglalkoztatott a rejtélyes eltűnés. Hosszú évekig kutattam, megismertem egy különös szerelem történetét. Az emléktöredékek alapján fogtam hozzá e regény írásához..

"Nem tudom eldönteni, hogy könyvemet melyik műfajba soroljam. Dokumentumokat és szatírákat újraközlő, terjedelmes esszéregény született? Rekviem a pesti humorért? Emlék- és szellemidézés? Szabad a gazda. A szereplők egytől egyig a valódi nevükön szerepelnek. Hitelrontásért egyikük sem perelhet be, mert nincsenek az élők sorában. () Ahol tények nem álltak a rendelkezésemre, ott az emlékeimet idéztem fel, és rekonstruálni próbáltam az eseményeket. Valószínűleg nem tévedtem sokat.
Tabi László napjainkra elfelejtett szerző lett, írásait, könyveit nem adják ki, a darabjait nem játsszák. Életműve a legvidámabb barakk hangulatát javította. Ő volt a leghosszabb ideig főszerkesztője a fénykorában 650 ezer példányban megjelenő Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak.
Pelle János könyve - korabeli viccek, Tabi írásainak beépítésével - életre kelti a magyar humor 1945 utáni nagy nemzedékének (Gádor Béla, Darvas Szilárd, Kellér Dezső és mások) alkotó munkáját, s egy mára háttérbe szorult irodalmi műfajt, a humoreszket".(Pelle János)

Természetesen lényegesen többet éltem át a világ körüli utam négy éve alatt, mint amennyi elfért a könyv két borítólapja között. De azt szeretném, hogy az olvasó is részese legyen a legizgalmasabb, legcsodálatosabb, legviccesebb és legkülönösebb pillanatoknak. Ki tudja, ezzel talán kedvet csinálok másoknak, hogy több mindent átéljenek!

Áttekintés:
45 ország - 1512 nap - Több mint 100.000 kilométer vízen és földön - A 7 új világcsoda közül 5 megtekintése - 4 új nyelv - 4 bölcsességfoggal kevesebb - Különleges találkozások
Új barátságok - Irigységet kiváltó képek - Undorkeltő ételek - Élet-megváltó ismeretek
Sok-sok kaland...

És most - indulás!

A háromkötetes mű, melynek alapján ez a kötet készült, az első olyan tanulmány, amely a témát nem az áldozatok, hanem az elkövetők szemszögéből vizsgálja. Hilberg ötven éven át tartó kutatómunkájának eredménye az 1933 és 1945 között Németországban, illetve a német uralom vagy befolyás alatt álló területeken történt zsidóellenes intézkedéseket tárja fel és elemzi. A fő hangsúlyt az intézkedések előkészítői és végrehajtói (köztisztviselők, katonai vezetők, náci pártfunkcionáriusok, az SS és a magánvállalkozások képviselői) működésének vizsgálatára helyezi. Ők mozgatták a halál gépezetét.

70 év telt el a magyarországi zsidóság elhurcolása és meggyilkolása óta.
Nyilvánvaló, hogy egy új generáció felteszi a múltban mellőzött kérdéseket. Ez a könyv Hilberg azonos című, háromkötetes tanulmányának kifejezetten fiatalok számára készült átdolgozása , e kérdések megválaszolására vállalkozik. Az európai zsidók elpusztításának rövid leírása a történet lényegére helyezi a hangsúlyt. Olyan olvasók számára készült, akik nem ismerik a részleteket, mégsem egy áttekintés csupán. Világos, közérthető részletek alkotnak összefüggő egészet benne a holokauszt témáját oktató tanároknak, illetve e kurzusok hallgatóinak tapasztalatai alapján állította össze a szerző.

A korábbi vicces könyvekhez hasonlóan több fejezetre osztva több mint 300 viccet tartalmaz. Most először: sportvicceket is.

Ebben a könyvben vannak új és régi írások.
Vannak olyanok, amelyek már korábbi könyveimben is felbukkantak, és olyanok is, amelyek eddig még soha sehol nem jelentek meg. Nem akartam két bőrt lehúzni egy rókáról - manapság nem is érdemes, nem fizetik olyan jól az irodalmat. Sőt, sehogy sem fizetik.
Hogy néhány régebbi, már publikált írásomat is beleszerkesztettem e könyvecskébe, annak egyetlen oka az: nagyon ideillenek. Ebbe a szerkezetbe - talán érezni fogják az olvasók is.
Az ajánlás I. M. Ö. I. nem megfejthetetlen rejtély. Egyik mesterem emlékének szól. Akitől tanultam, de akit nem lehet utolérni egy-kétpercesekben. (K. J.)

A díszes, ajándéknak való könyv színházi anekdotákat tartalmaz - két részben. A legegyszerűbben osztottuk ketté a mulatságos kis történeteket: a magyar és a külföldi színi világ anekdotáira.
Persze a színház nemcsak a színészek játszóhelye: szerepelnek ebben a gyűjteményben színészek, rendezők, a színházzal, mozival kapcsolatba került írók, zeneszerzők és előadóművészek is.
A kötet - akárcsak a gyűjtő korábbi könyve, az Anekdoták aranykönyve - alfabetikus sorrendben közli a derűs sztorikat, a magyarokat és a külföldieket is. Korunk már régen nem a pipaszó melletti derűs csevegések, a hosszas elbeszélő mód mikszáthi kora. Azokat az anekdotákat válogattuk össze, amelyek tömörek és - akár a viccek - csattanóra törekednek.

Két évvel A legnagyobb vicckönyv után íme, itt a folytatás, annak bizonyítékaként, hogy mindig vannak új viccek. És új vicctípusok is: most például a régebbiekhez betolakodott egy szőke nő. Újdeblődségek • Állatmesék • Anekdota-ABC • Anyósságok • Arisztokretén Autós élet • Bolondok hajója • Cigányút • Egzotikus tájakon • A gengszterek nem nőnek az égig • Góbéságok • Gyerekszáj • A házasságok a viccben köttetnek • Művészklub • Helló , doki • Politikai panoráma • Rendőriskola • Mint a csap • Skót szoknya • Szexepilek • A szőke nő • Vendéglők és szállodák • Kohn, Grün és a többiek • Vegyes felvágott

Sakall! Sakall! kiáltott Szőke Szakállra Adolf Hitler a berlini utcán A revizor című német filmje bemutatója után. Sakall! Nem szégyelli ezt az ostoba, bárgyú filmet? Sajnálom a rá pazarolt időmet. Tudta, ha a Führer hatalomra jut, a nácizmus ellenségeit a lámpavasakra fogják akasztani. Szőke Szakáll nem várta meg Hitler bosszúját. Amerika nyerte meg azt, amit Európa elveszített: élete végéig a komikus több, mint negyven hollywoodi filmben játszott, köztük a legendás Casablancában is. A világhírű magyar német amerikai filmszínész és kabarészerző legemlékezetesebb bohózata a Salamon Bélának írt Vonósnégyes. Szórakoztató önéletírása 50 éve jelent meg Londonban. Furcsa módon könyve magyar nyelven most először olvasható.

A diákok látják, hogy a tanár úr a folyosón sétál, és egy vekkert tart a kezében. Odasietnek hozzá, és megkérdik: - Tanár úr, van öt perce a számunkra? - Most ne zavarjatok, gyerekek, látjátok, hogy órát tartok. * Doktor úr, a bátyám erősen köhög, és láza van. - Milyen magas? - Nálam egy jó fejjel magasabb. Tetszettek ezek a viccek? Még sok százat olvashattok ebben a könyvecskében: vicceket, találós kérdéseket, humoros szövegeket. És most először egy egész fejezet számítástechnikai viccet is.

Íme egy abszurd és egy állatkerti vicc a több mint 500 tényleg nagyon-
nagyon jó vicc közül ízelítőnek:

- Az a baj a világgal, hogy az okosak tele vannak kételyekkel,
a hülyék meg mindenben holtbiztosak.
- Ez biztos?
- Ezer százalék!
*
- Mi a baja a cicának? kérdi az állatorvos.
- Napok óta székrekedése van.
- Akkor felírok neki egy kutyát, az majd jól meghajtja.

A fejezetek:
Abszurd tisztán, Egész kis állatkert, A goromba kismalac összegyűj-
tött műveletei. Anyósok és vők, Különös házasságok, Nemzeti
italbolt, Betegek és bolondok, Szextettek, Ügyvédek és ügyfelek.

Napjaink korrupciós botrányai, gyanús ingatlanügyletek sokasága idején különösen aktuális ez a társadalmi krimi. Meggyilkolnak egy újságírónőt, aki egy telekpanama nyomába eredt. Úgy tűnik, az ügyet sikerült eltussolni, mikor egy fiatal kolléganője véletlenül belebotlik a témába. Brigitta csupán egy érdekes sztorit keres, ám attól a pillanattól fogva, hogy az áldozat fényképével a kezében nyomozásba kezd, lehetetlen kiszállnia. Az ügy egyre jobban magába szippantja, tudtán kívül már ő is csak egy bábu a történetben. De vajon ki fogja a marionetteket mozgató zsinór végét?

MInt minden Bölcsek-kötet, ez is gondolatgyűjtemény híres emberektől, gyönyörű kivitelben.

Motti Zuhé eddig úgy élte életét, ahogyan ortodox anyja és a vallás törvényei azt megkövetelték. De most, amikor Mame meg akarja házasítani, és e célból ijesztőbbnél ijesztőbb nőket vonultat fel előtte, Motti a sarkára áll, és a saját kezébe veszi a sorsát. És miután beleszeret egy nem zsidó lányba – egy sikszébe –, már nincs megállás: leborotválja a szakállát, és megpróbálja a saját útját járni. Ám mivel ez modern mese, a hős nem nyeri el az okos széplány kezét, mert azt is lefoglalják saját harcai. Az olvasó akárhonnan is jött, amikor sok-sok nevetés után leteszi a könyvet, egy kicsit máris svájcivá lett. Közben egy kicsit megtanul jiddisül (amihez még egy kis szótárt is mellékelünk), és – remélhetőleg – ezt nyereségnek érzi.
Thomas Meyer az első szerelem lendületével rohan le minket, olvasókat. Két nyelvet és három világot tár elénk a regény szűk keretei között. Mese, valóság, filozófia, szerető kritika – ez mind belefér. A regény Svájcban és német nyelvterületen már sokfelé megérdemelt sikert aratott.

 A Félszáz... sorozat minden kötete olcsó és szép ajándék. 50 bölcs gondolat, klasszikus festők illusztrációival.

Noé, miután hajnalban meghallotta az Úr szózatát, mely szerint egyes egyedül ő és családja lehet az emberiség bűneiért járó népirtás túlélője, elballagott a házától kiáltásnyira meredező sziklaszirthez. Sehogy sem értette, miért ő lett a kiválasztott, aki kegyelmet talála az Úr előtt.
A Teremtő parancsba adta a bárka megépítését, pedig ha tudott teremteni napot, holdat, földet, csillagokat, miért ne tudna bárminő vízi járművet?
Noénak még fiaival, azok asszonyaival és nem utolsósorban feleségével, Cipórával is zöldágra kell vergődnie.
Kik jöhetnek a bárkába? Noé a befogadás és a kirekesztés módszerével él.
A hajózás során az emberi nyelven beszélő állatok közül egyesek újraelosztást
követelnek, uralkodnának a többségen, de emberükre, azaz állatukra akadnak.
Mire a bárka megfeneklik, kiderül a túlélés titka: az egyetértés és az együttműködés.
Gyárfás Endre bárka-regénye bibliai, ám ironikus hangnemben meséli el Noé nagyon is emberi történetét.

A nagy sikerű diák vicckönyvsorozat második kötete kifejezetten ajánlott olvasmány, legalább is a humort kedvelő iskolásoknak. A vicceken kívül humoros találós kérdések, iskolai diák- és tanárelszólások, jópofa szövegek is olvashatók a kötetben. Például ilyenek:
- A tehén bonyolult állat. De én megfejtem.
- Amikor fölébredtem, óriási ötletem támadt. De nem tetszett.
- Mindenütt jó, de mindig elzavarnak.
- Ha a cápa a tenyeredből eszik, a lábadból is fog.
- Bárki gazdag lehet, ha van elég pénze hozzá.

És persze viccek minden mennyiségben!

Ennek a regénynek nem sok köze van a mai hajléktalan-problémákhoz.
Vagy mégis?
Évekig írtam, mert valahogy sosem tudtam a végére jutni - a főhős nem engedte. Se így, se úgy...
Ezért hát - bár most befejeztem - a történetnek nincs igazán vége.
A hősöm (hős? ugyan!) hajléktalan, aki igencsak megismeri a szállók, az utca, az aluljárók, a piac életét. De mégse igazi hajléktalan, mert ő egy laza fél-értelmiségi, aki mindig érzi, hogy egyszer majd talpra áll.
Hogy hogyan sikerül, arról szól ez a történet, afféle kópéregény a huszonegyedik század első éveiből. (A szerző)

A díszes kivitelű kötet híres emberek gondolataiból válogat az év minden egyes napjára. A könyvet festményrészletek illusztrálják - a Szépművészeti Múzeum anyagából.

A népszerű írónő új regénye Írországban játszódik. Főhőse, Dave McGallager, vérbeli belfasti, mégsem hisz az ír szabadság szent ügyében.. Egy hős apa fiaként, családi legendákon nevelkedve, robbantások és lövöldözések közepette sem kíván bosszút állni apja haláláért. Egy furcsa, váratlan szerelem új távlatokat nyit előtte. Julie Derwin Londonból érkezik, a balettintézet legígéretesebb növendéke. Mi közük lehet egymáshoz? A logika törvényei szerint semmi, az élet azonban egészen mást tartogat számukra, amit korábban gondolni sem mertek. A kötelességtudat, a családi hagyomány meg egy fekete autó azonban mindent megváltoztatnak egy ködös hajnalon. Sivár börtönévek következnek, s azután sincs Dave számára valódi szabadulás. Volt szerelme a sógornője lesz, a politika pedig minden eddiginél fojtogatóbban telepedik a családra. Nem marad más, mint beállni a sorba. S miközben egyre sötétebb időket élnek, Dave-ben megérlelődik az elhatározás: egy végső akció... A szabadságért és a jövőért azonban nagy árat kell fizetni. Az alagút végén azonban megcsillan a fény: új szerelem, egy ház a tengerparton, és Dave-ben lassan megfogalmazódik egy erőt adó gondolat: "Lelked az ördögnek el ne add soha..."

Hogy mi az a Fabula pláza? Tabula rasa, történetek tiszta lapra írva. Tisztára, jó alaposan begroteszkítve a fehér felületet. Ha úgy tetszik, kitalált mesék, társadalomkritikák, mulatságos vagy éppen keserédes, olykor olvasó képébe belepancsoló novellák. Egy elképzelt világ, egyedi szereplőkkel. Egy fokhagymaprés, aki beleszeret egy gulyáskrémbe, egy végrendeletet író műfogsor, kavicsokkal valóságshowt összerittyentő öregasszonyok, és még sorolhatnám. Plázáról van szó, hiszen a modern kor vívmánya, úgy is mondhatnánk, egy tárház, tele esettanulmánnyal, ami hazavihető és megszerethető, utálható és szelektívbe dobható, sokkoltató és elajándékozható, vagy ha rendeltetés szerinti használatban tönkremegy, visszaváltható. A könyv mondanivalója, hogy tudnunk kell nevetni, felülemelkedni a groteszk élethelyzeteken, ezért mindenkinek ajánlott az elolvasása, aki pár percre ki szeretne zökkenni a mindennapok egysíkúságából.

Anna, a fiatal színésznő a kilencvenes években, pár hét ismeretség után követi Svájcba új szerelmét, a jóval idősebb Miklóst, így menekülve önző anyjától és pszichés zavarokkal küzdő húgától. Azt gondolja, végre megállapodott és nyugodt, élete lesz, holott igazán csak most kallódik el. Miklós, aki másokkal megnyerő, humoros és kedves, egy idő után hanyagolja feleségét, agresszív lesz és önző.
Amikor végre megérti, hogy élete zátonyra futott, Anna Afrikába utazik. Ráébred, hogy ott szeretne élni és másokon segíteni. Egy új szerelem is felbukkan, de vajon túl tudja-e tenni magát kudarcain, tud-e újra bízni valakiben? Be tud-e illeszkedni a fekete földrészen, ha Svájcban nem volt képes? El tudja-e viselni őt új szerelme, aki nem ismeri pontosan a múltját? Anna utazásai közben fokozatosan közelebb kerül a saját lelkéhez. Mauritánia és Szenegál megismerésével egyre inkább saját magát fedezi fel.
Az önkeresés regénye ez a mű.

A Bölcsek... sorozat e kötete is 365 gondolatot tartalmaz, díszkiadásban.

A világirodalom legszebb szerelmes verseiből készült nagyszabású antológia több mint 200 gyönyörű verset tartalmaz az ókortól napjainkig, tematikus válogatásban. A díszes kivitelű ajándékkönyvet Zsiborás Zsuzsa (Zsozirisz) színes fotografikái teszik még szebbé.

Ez a viccgyűjtemény, amelyet most bizonyára két kezében tart a Tisztelt Olvasó, kétféleképpen is a legnagyobb: egyrészt világrekord, mert soha ekkora
mennyiségű vicc még nem jelent meg egyetlen kötetben; másrészt ilyen méretű vicckötet sem létezett még soha: hiszen nem is könyv, hanem igazi album.
Fejezetek:
Abszolút ajdeblődségek , Hol vagyunk, az erdőben? , anekdoták A-Z-ig ,Anyósigéző, autósiskola, Bolondok hajója , Cigánykerék , Egzotikus tájakon ,
Gengszterroristák , Góbéságok , Sulibuli, Különös házasság ,a művészet szent dolog , Helló, doki! , Rendhagyó történelemóra , Zsarumadár fenn az égen , Mint a csap... , Két skót dudás egy csárdában Szextázis ,Fizetek, főúr, A bölcs rabbi és társai, Vegyes ízelítő

JELENLEG NINCS RAKTÁRON)

Európa festői tájai a 19. század folyamán fájdalmas társadalmi, szociális és politikai átalakulások színteréül szolgáltak. Miközben forrongott a világ, a hatalmas Habsburg Birodalom császárnéjának, Ferenc József hitvesének lelkében is viharok dúltak. Az alig 16 évesen uralkodófeleséggé vált ártatlan, törékeny teremtés nem mindennapi életének mozzanatait, legtitkosabb gondolatait, érzéseit leghűségesebb társával, naplójával osztotta meg. A kora legszebb asszonyaként számon tartott császárné, a tiszta életet élő, igaztalanul mégis sokat rágalmazott magyarbarát asszony sohasem tudta megszokni az udvari élet képmutatását. Menekülésképpen bejárta, illetve -lovagolta szinte egész Európát. Bár eredeti naplója kérésére a tűz martaléka lett, a spanyol művészettörténész-írónő, Ángeles Caso jóvoltából most mégis a kezében tarthatja az olvasó. Írása hiteles korrajz, mindamellett rendkívül szórakoztató, izgalmas olvasmány is, amelynek aktualitását a  a Magyarországon töretlenül élő kultusza adja.

A szerző a Washington állambeli Tacomában lévő Pacific Lutheran Egyetem professzora. Műve nem szokványos könyv a holokausztirodalomban: megdöbbentő beszámoló arról, hogyan vált egy középkorú, átlag németekből álló egység lengyel zsidók tízezreinek gyilkosává.
A 101-es tartalékos rendőrzászlóalj ötszáz rendőre - katonai szolgálatra alkalmatlan, családos emberek - 83.000 lengyel állampolgár haláláért felelős. A tanulmány az egység 210 tagjának háborút követő kihallgatása során felvett jegyzőkönyveken és az ellenük készült vádiraton alapszik. Browning azt sugallja, hogy ezek az emberek nem engedelmességből vagy félelemből gyilkoltak, hanem karrierizmusból, alkalmazkodásból és meggyőződésből.
E hiánypótló mű a holokauszt egy kevéssé ismert aspektusára vet fényt: arra, hogyan élték meg saját tetteiket olyan elkövetők, akiknek gyilkossá válása semmilyen szempontból nem volt szükségszerű.

Sokan emlékeznek Szalóczi Dániel előző verseskötetére, a Csakrádfigyelősre. Az olvasók tetszését hamar elnyerte a kedves, a gyermeki lélek titkaiban is szeretettel kutató költő sok kedves verse. Új kötete szinte egyenes folytatása az előzőnek.
"Mert egyáltalán nem mindegy, hogy ki mellé ülsz az első napon. Lehet, hogy a másik megeszi majd a szendvicsedet, kimásolja a házi feladatot a füzetedből, sőt még a titkaidat is kihallgatja, ha túl hangosak a gondolataid. Ha engem választasz, én megeszem a szendvicsedet, lemásolom a házidat, és minden titkodat kibeszélem a többieknek. Cserébe viszont elkísérlek a gimibe, ott leszek a nagy szerelmeid szembogarában, a gyerekeid esti meséjében, és az öregember alakú hintaszéked mellett ülve is az utolsó napon. Na, mit gondolsz, leszel a padtársam?"

Ez a kötet Királyhegyi 1945-től haláláig megjelent írásait tartalmazza: nagyrészt korábbi köteteibe fel nem vett humoreszkeket, karcolatokat. Nyilván ezeken kívül is vannak elszórtan régi újságokban még fölfedezendő humoreszkek, de könyvünk a legtöbb (főként a Ludas Matyiban, a Népszavában és amerikai magyar lapokban) publikált írást közli. Nem időrendben, hanem bizonyos témakörök szerint.
Kivétel az első fejezet, amelyik 1945-től időbeli sorrendben mutatja azoknak az éveknek a kor- és humorszellemét. Gúzsba kötve kellett "táncolni" akkor, írásai mégis roppant szórakoztatók, és jól tükrözik, milyen társadalmi-politikai viszonyok (sőt, iszonyok) közt születtek. (Jellemző módon hiányzik egy hosszú időszak, amit a humorista publikálás helyett - tévedésből - adácsi száműzetésben volt kénytelen eltölteni).
Biztosak vagyunk abban, hogy a temérdek, lényegében ismeretlen írás jó szórakozást nyújt majd az olvasónak.

"Hegedűs a háztetőn. Őrülten hangzik, ugye? Pedig Anatevkában, ebben a mi kis eldugott falunkban mindnyájan hegedűsök vagyunk a háztetőn. Kellemes, egyszerű dallamot akarunk kicsalni a húrokból, de úgy, hogy közben ne törjük ki a nyakunkat. Nem könnyű. Kérdezhetnék: miért nem állunk odébb, ha itt ilyen nyaktörő mutatvány az élet? Mert Anatevka a mi otthonunk is. És mi óv meg bennünket a zuhanástól? Egy szóval megmondhatom: a hagyomány."

Nem túlzás azt állítani: a Hegedűs a háztetőnt mindenki ismeri. És bizonyára nagyon sokan elgondolkodtak már azon, mi történik a hősökkel az után, amikor már legördült a függöny? Hogy folytatódna a történet? Mi lesz a sorsa Tevje és Golde lányainak, a forradalmár Percsiknek, a szabó Mótelnek, amikor már el kellett hagyniuk Anatevkát, mert a hagyomány se óvta őket.
A regény - a Grammy-díjas énekesnő, Alexandra Silber műve - ezt meséli el hitelesen, drámai erővel. Percsik, Hódel szerelme, szibériai száműzetésbe kerül, s a lány elindul megkeresni őt. Sorsukat követi a regény - közben vissza-visszatekintve az elveszett otthonra és a testvérek életére is.
Megrázó regény egy amerikai szerzőtől, aki az orosz irodalom nagy hagyományait követi.

1922-t írunk. Egy kislány naplót kap. Ez az utolsó ajándék, amit az édesapja adhat neki. Radnay Krisztina azonban ki sem nyitja a címeres könyvecskét, ahogy arra sem hajlandó, hogy szófogadó, illedelmes úri árvaként viselkedjék. Különös, kíváncsi fiatal nővé serdül Lexi kuzin szárnyai alatt, akiről annyi mindent suttognak a háta mögött. És ahogy Lexitől tanulta, nem hagyja, hogy eltérítsék a szándékaitól, bármilyen szokatlanok, vagy éppen botrányosak azok. Kisiklik nagybátyja, a gazember Méri kezei közül, szembeszegül az örökké dühöngő Zoltánnal, és fittyet hány a társasági konvenciókra. Örök lázadóként és kívülállóként éli a huszadik századot.
Lehet-e egy Radnay lány színésznő? Élhet-e egy olyan férj mellett, akihez sem fizikai, sem érzelmi köze nincs, miközben a nagyvilág tárt karokkal várja?

Igazi irodalmi felfedezés ez a magyarul eddig még soha meg nem jelent Habe-regény.
A nagyívű kortörténeti művet a méltán népszerű szerző a lerombolt Németországban, az 1945-47 között átélt események hatása alatt írta.
A középpontban két megszálló tiszt élményei állnak; emberiességük és közös meggyőződésük barátokká teszi őket.  Mindketten házasok, de hosszú időre Európába vezette őket a háború. Mindkét férfinek drámai szerelmeket hoz személyes sorsa, miközben kemény hadászati és politikai történetek részeseivé válnak.  A létfontosságú és izgalmas események révén a barátok felismerhetik, hová tartoznak: oda, ahol a legtöbbet tehetik.
„Hans Habe közismerten kiváló elbeszélő, aki minden könyvében saját sorsának bizonyos elemeit is feldolgozza. Ez a mű minden várakozásunkat felülmúlja.” Kölnische Rundschau

Ha unod a száraz tankönyveket és a hosszú leckéket, akkor ez a könyv neked való! Ez a 10 kötetes  vicckönyv-sorozat első kötete: többszáz röhögtető viccet tartalmaz, amik az iskolai élettel kapcsolatosak. Olvasd el őket, és oszd meg osztálytársaiddal - de csak akkor, ha nem figyel a tanár! Ebben a könyvben olyan vicceket találsz, mint:

• Miért késtél, Zsófika?
• Tetszik tudni, tanító bácsi, a házunkba belecsapott a villám, az apukám meg olyan rosszul lett, hogy ki kellett hívni a mentőket… A tanító bácsi együttérzően ingatja a fejét, de Zsófika félreérti:
• Nem tetszik elhinni? Akkor mondok mást…

Vagy:

• Miért sírsz, Pistike?
• Mert elvesztettem az új tollamat.
• Hát hol hagytad?
• A tanárnő asztalán.
• És miért tetted oda?
• Mert ott volt egy felirat: “Itt hagyj egy tollat!”

Ezek csak példák arra, hogy milyen mókás és szórakoztató lehet ez a könyv. Ne hagyd ki ezt az alkalmat, hogy jót nevess az iskolában!

Egy nagy múltú erdélyi bárócsalád, a Radnayak küzdenek a huszadik század sorsfordító eseményei közepette a család - de genere Gyana - fennmaradásáért, és egyben a saját boldogulásukért, boldogságukért. Az első világháború és a trianoni békeszerződés okozta veszteségeik formálják sorsukat eltérő módon, miközben életük, érzéseik és mindennapjaik elszakíthatatlanul egymásba fonódnak. Két szenvedélyes testvér, Zoltán és Sándor életében ugyanaz a két különleges asszony - a finom úrinő, Lili és a székely cselédlány, Mari - játssza a főszerepet. A valódi szereposztással és a szereplők közti kapcsolattal azonban senki sincs egészen tisztában, legkevésbé az érintettek maguk. Vajon milyen sors várhat rájuk és utódaikra a két világháborúban, a békeévekben, 1956 őszén, és azután? Egy biztos csak: a Radnay családnak fenn kell maradnia, és meg kell őriznie értékeit, hagyományait és magyarságát

Minden harmadik kedden találkoznak egy diszkrét panzióban. Egy negyven körüli férjes asszony, és egy ugyancsak házas férfi. Nincs szó közöttük szerelemről, csak titkos találkákról, jóleső, a hétköznapokat elviselhetőbbé tevő szexről. Látszólag. Mert a másik idősíkban rettentő történések is fölsejlenek. Az asszonynak egy balesetben meghalt a kislánya. A férjének van egy harminc éve tartó szerelmi kapcsolata. A férj a sokszor depresszióba eső feleségét egy pszichológusnőhöz küldi. Ám sok-sok mély beszélgetés után itt éri a legsúlyosabb csalódás

Mondjak valamit, ami rövid és velős? - ??? - Fél lábszárcsont. Ilyen rövid és velős viccek sokaságát találod meg az új vicces könyvben. A témakörök: Állatóvoda - Óvoda - A suliban - Egyetem, főiskola - Orvosi rendelő - Vegyes vágott

Minden minden kis ajándékkönyvrcske, a ballagó diákoknak szóló is 50 gondolat mellé klasszikus festményekkel illusztrált, olcsó ajándék.

A gyerekek körében népszerű vicckönyvecskék ötödik kötetének legújabb kiadása.

Hogyan lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula?
Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba?
Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József?
Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta?
Csak beszélgetőpartnere volt őfelségének Schratt Katalin vagy a kedvese?
Mi történt azon a titkos találkán, melyen Erzsébet mint Sárga dominó inkognitóban jelent meg?
Mi történt Andrássy és a császárné között, míg együtt hajóztak a Földközi-tengeren?
Igaza volt-e Rudolfnak, amikor azt hitte, hogy anyja az angol Middleton szeretője?
Ezekre és a császári család életének még sok izgalmas részletére derít fényt Szőgyén-Wittenbach Hubert színes, szórakoztató regénye. Ferenc József szerelmi ügyein kívül olvashatunk Erzsébet császárné titkairól, Vetsera Mária és Rudolf tragikus haláláról, valamint Chotek Zsófia és Ferenc Ferdinánd kapcsolatáról is.

Vicciskola sajátos órarenddel működik. Van benne Közlekedési ismeretek óra, Testnevelés óra, Egészségtan óra, Vámpirodalom óra, Művészetismeret óra meg Bolondóra.
Menkó László rajzaival.

Kóstolóul egy lecke a Testnevelés óráról:
A sportolót beviszik a kórházba. A nôvér kiveszi
a lázmérôt, és odaadja az orvosnak.
- Mennyi a lázam doki?
- 39.9 fok.
- Az sok?
- Nagyon.
- És mennyi a világcsúcs?

A filozófus (és építészmérnök) szerző két évtizedes kutatást követő nagy ívű tanulmányában a társadalom belső összefüggéseit, változásait, s azok kiváltó okait elemzi. Behatóan vizsgálja a mai korban is ható történelemfilozófiai törvényszerűségeket, amelyek csakis és kizárólag a történelmi tények és tapasztalatok filozófiai általánosítása útján ragadhatóak meg. A történelmi előzmények nyomán, a korábbi társadalmak kialakulásának, létének, majd megszűnésének példája az általánosítás több szintjén bizonyítja, hogy a mai társadalom elmúlása is elkerülhetetlen. De tovább is lép a múlt és a jelen elemzésén: bemutatja az eljövendő új társadalom lehetséges tulajdoni formáját és elemzi első történelmi próbálkozásait (sikertelen szovjet és sikeres kínai).

"Szüleim kétkezi munkások voltak; az első szellemi foglalkozású vagyok a családban. Hatéves koromban megtanultam olvasni, azóta minden lényeges kérdésre a könyvekben keresem a választ. Így sokszor tévedtem zsákutcába. Erre a legsúlyosabb példa: olvasmányélményeim hatására lettem újságíró. Amikor 1957-ben fölmondtak a forradalom alatt megjelent írásaim miatt, már tudtam: valamit félreértettem. Rövid ideig vásározó kiskereskedő voltam, ám ahhoz nem értvén, megbuktam."
A posztumusz novelláskötet szépírói oldaláról mutatja be a nemrég elhunyt Táncsics Mihály- és Balogh Rudolf-díjas újságíró-szerkesztő-fotótörténészt.

Amikor megkérdezték Királyhegyi Pált, miért adta humoros önéletírásának az Első kétszáz évem címet, így válaszolt: Ha igaz, hogy a háborús évek duplán számítanak, még le is tagadok a koromból, ha azt mondom, hogy kétszáz éves vagyok, hiszen már a főnököm volt I. Ferenc Jóska, Horthy Miklós, Szálasi, a nemzetvezető, sőt Hitler is, mert Auschwitzban is dolgoztam, mint egyszerű deportált, márpedig köztudomású, hogy ott elég lassan múlt az idő már ameddig élt az ember.
Vannak, akik szerint Királyhegyi fehér asztalnál sokkal mulatságosabb, mint írásaiban, ahol humora továbbszalad olykor a kelleténél.
Ezek sohasem olvastak Királyhegyit.
A könyv kiadásával régi hiányt pótolunk.

A költőnő írja:
1971-ben születtem Budapesten. Mióta írni tudok, verselek, legtöbbször rímes formában. Kalandos életem leegyszerűsített, tömörített vallomásai ezek, melyekben ott vagyok én és az általam látott, átölelt Világmindenség. Az áhítat és az iszonyat, a boldogság és a halálfélelem. Életem, az Út a végső állomás felé csodákkal és csalódásokkal teli. Ezt szeretném megosztani azokkal, akik a verseket szeretik.

Egy fiatal svéd diák olaszországi útja során két pergamen tokot talál, és hazaküldi stockholmi címére. Ő és görög származású barátja a tokokban latin, arámi és ógörög szövegű tekercsekre lelnek. A tekercsek mindegyikén pecsét van. A pecsét valószínűleg Poncius Pilátusé, a szöveg pedig szemtanúk írása, akik Pilátus parancsára Krisztust két héten át követték, mielőtt a Megváltó Jeruzsálembe ment a Pészachot megünnepelni. Pilátus a császár előtt a szemtanúk hiteles beszámolójával akarja bizonyítani, hogy Róma érdekeit védi, s figyelemmel kísér minden rebellis megmozdulást, így Jézus tevékenységét is. A fiúk tudják, hogy a tekercsekkel megrendíthetik az egyházat: a Vatikánnak biztosan sokat ér, ha nem jut a média vagy egyenesen az iszlámisták kezébe. Két tekercset eljuttatnak a Vatikánba. A pápa utasítására hajsza indul a további tekercsek megszerzéséért. A nyomok Stockholmba vezetnek, a Vatikán megbízottai a svéd rendőrséggel karöltve összecsapnak egy iszlámista csoporttal...
A tekercsek további sorsát váratlan fordulat tárja az olvasó elé.

Még egy Dani a magyar költészetben - egy különleges tehetségű és érdekes nézőpontú fiatal költő első kötete jelenik most meg. Kamaszoknak, kamaszlelkületű felnőtteknek és azoknak ajánljuk, akik nem felejtették el, hogy ők is voltak kisgyerekek, kamaszok. Ez a kötet a szerelemről szól, kicsit idétlen, kicsit komoly, kicsit mosolygödröt arcra varázsoló, kicsit szájszélet lebiggyesztő. Van benne koncepció, rendezettség, de van benne hirtelen csakúgy is. Versikekötet, tehát nem szabad komolyan venni, ezek olyan reggelire teavajjal versek, amit nem baj, ha leöntesz egy kis kakaóval, mert úgy sokkal inkább a magadénak érzed őket. Én is egy csomószor lekajáltam a cetliket, amikre írogattam, meg el is vesztettem párat. Ha szerelmes vagy, akkor tökre infantilis leszel, és az intim pillanatok gügyögős meg haddzabáljammegaztahülyefejedesek lesznek, amit kábé az anyukák mondanak az épp bekakilás előtti állapotukban édesen mosolygó kisbabájuknak. Szeretünk gyerekekké lenni olyankor, mert akkor olyan szabadon nevetős meg olyan felelőtlen minden, mert a másik nem vár el semmit és megbocsát. Utána persze minden megkomolyodik, meg megromlik, mert a felnőttek olyan okosak, hogy az csak na, de addig olyan de olyan jó, csak odabújni a másikhoz, várni a szeretleket, és a másik haját csavargatva elaludni kora délután. Talán ez az én versikéim lényege, hogy nem, nem magyarázom meg őket. Tudod mit? Olvasd el őket, és ha valamelyik tetszik, akkor egy nagy összeveszés utáni jóleső kibéküléskor suttogd a kedvesed fülébe, és tuti egy mélyről jövő szeretleksóhajt kapsz vissza a nyakadba, kicsit csikizősen, kicsit komolyan, és egy kicsit mosolygödröt az arcra varázslósan - írja a szerző. Győrfi András és Kaufmann Angie illusztrációival.

A gyerekek körében népszerű kis vicceskönyvek kilencedik kötetének átd. kiadása.

Miss Európát először 1920-ban választottak.
Korábban jóval szemérmesebb volt a világ. A kor nőjét fűzőbe szíjazták, hogy leszorítsák derekát, s ha kellett, még ruhatömésekkel is igyekeztek formásabbá tenni. A divat forradalma volt a szépségversenyek elindulása.
Az első Miss Magyarországot (akkor Miss Hungáriát) 1929-ben választották, s még abban az évben Európa Szépe is lett.
Ez a gazdagon illusztrált album bemutatja a Miss Magyarország szépségversenyek történetét és nyerteseit 1929-től a háború utáni első nagy versenyig.
Olyan ismert és kevésbé ismert nevekkel és sorsukkal találkozhat az olvasó, mint Simon Böske, az első szépségkirálynő, a neves filmszínésznő
Tasnády Fekete Mária, a legszebb szemű Gál Júlia vagy a világsztárrá és botrányhősnővé vált Gábor Zsazsa.