Keresés:






A könyvet mindig ketten alkotják :az író, aki írta, és az az olvasó, aki olvassa.
     Kosztolányi Dezső




Ami következik....

Ünnepi Könyvhét

Az idei Könyvhéten kiadónk két kortárs szerző regényét ajánlja az olvasók figyelmébe.
Látogasson meg bennünket a Vörösmarty téren, a 32-es standon!



Varga-Körtvélyes Zsuzsanna
A Radnayak

Egy nagy múltú erdélyi bárócsalád, a Radnayak küzdenek a huszadik század sorsfordító eseményei közepette a család fennmaradásáért, és egyben a saját boldogulásukért, boldogságukért. Az első világháború és a trianoni békeszerződés okozta veszteségeik formálják sorsukat eltérő módon, miközben életük elszakíthatatlanul egymásba fonódik.

Két szenvedélyes testvér, Zoltán és Sándor életében ugyanaz a két különleges asszony – a finom úrinő, Lili és a székely cselédlány, Mari – játssza a főszerepet. A valódi szereposztással és a szereplők közti kapcsolattal azonban senki sincs egészen tisztában, legkevésbé az érintettek maguk.

Vajon milyen sors várhat rájuk és utódaikra a két világháborúban, a békeévekben, 1956 őszén, és azután? Egy biztos csak: a Radnay családnak fenn kell maradnia, és meg kell őriznie értékeit, hagyományait és magyarságát.







Szalóczi Dániel
Mosakodj, Petike, addig nem nézlek indiánnak

Egy cinikus és elsötétedett humorú huszonéves fiú keresi múltjának hiányzó kirakódarabkáit egy bizarr világot képviselő főiskolán, a mozgássérültek kalimpáló, vagy épp lebénult végtagjainak rengetegében. A helyszín Budapest, rétek és padok, egy darufülke, na és persze az Intézet, ahol a nap huszonnégy órájában terézanyáskodnak és szélmalomharcolnak tanárnők és antinők a mozgássérült gyerekek testi és lelki üdvéért. Miért akar belemászni e tabuvilágba Kristóf, miért tesz tönkre maga körül mindent és mindenkit, megalázva és meggyűlölve e világ legártatlanabbjait is? Hogy jön a képbe a tengelye körül forgó nyúl; Petike, akit addig nem néznek indiánnak; a napraforgós vangógkép a tányér tejbegríz felett; vagy mondjuk a bölcsőbe fojtott kisbaba? Nagyon is összefügg minden, mint az idegsejtek szinapszisai, melyeket Kristófnak is újra kell építenie, hogy ő is megtanulhasson először járókerettel, majd két bottal, végül önállóan járni.

Miután a hatásvadász énem felfestette a cselekményt és a regény beteges világát, az őszinteségem most ad egy plusz színt a palettához, amitől egyszerre fogod gyűlölni és imádni a végeredményt.
Egész végig ellenszenvesnek érzed a főhőst, mert úgy vagy nevelve, hogy letedd a regényt pár oldal után. Nem tartalak annyira intelligensnek, hogy megtaláld a sorok közt rejlő finom szépséget. Csak azért akarom, hogy elolvasd, mert így a reakcióddal is igazolod az átlagosságodat, és ettől én átlagon felülinek érzem majd magam.
Ha ezt a kritikát nem bírta az igazságérzeted, akkor még öregedj egy kicsit, és akkor talán készen állsz magára a regényre is.” (Sz. D.)











Hamarosan megjelenik:

No documents found